A tűzjelző rendszerek tervezési, telepítési és karbantartási előírásairól az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 rendelkezik. Beépített tűzjelző berendezés létesülhet hatósági előírás alapján, valamint önkéntes alapon, ha az üzemeltetőnek igénye van rá. A hatóságilag kötelezett tűzjelző rendszerek átesnek egy engedélyezési eljáráson, amely nélkül nem kaphatnak használatba vételi engedélyt. Önként vállalt tűzjelző berendezés esetén az üzemeltető eldönti, hogy kívánja-e engedélyeztetni a berendezést vagy nem. Ha igen, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a kötelezett rendszerek esetén. Ha nem engedélyezteti, akkor hivatalosan nem fogják tűzjelző berendezésnek elfogadni a hatóságok és pl. a biztosítók sem.
A hatályos kormányrendelet a beépített tűzjelző berendezések engedélyeztetési ügyeiben illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a területi katasztrófavédelmi kirendeltségeket jelölte ki.
Az engedélyeztetési folyamat résztvevői
Elsőfokú tűzvédelmi hatóság
Minden tűzvédelemmel kapcsolatos terület, így a beépített tűzjelző berendezések illetékes hatósága; jelenleg a katasztrófavédelmi kirendeltségek látják el ezt a feladatot. Eljárnak engedélyeztetési ügyekben, ellenőrzéseket végeznek, adott esetben bírságolnak.
Tűzvédelmi szakvállalkozás
Jelen összefoglalónkban a beépített tűzjelző berendezések tervezésében, telepítésében, a hatósági engedélyeztetés lefolytatásában és a tűzjelző rendszerek karbantartásban jártas vállalkozást jelöli, amilyen pl. az Oktel Kft.
Üzemeltető
A létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűzvédelmi törvényi követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet. Az üzemeltető jelöli ki az üzemeltetői ellenőrzést végző személyt.
Építésügyi tűzvédelmi tervező
Feladata: az építési terv részeként a tűzvédelmi tervfejezet elkészítése. Szükséges végzettség: építőmérnök vagy építészmérnök tűz- és katasztrófavédelmi szakirány.
Tűzvédelmi tervező
Feladata: az építészeti tűzvédelmi terv és a beépített tűzjelző rendszerekre vonatkozó szabályzatok és előírások alapján a tűzjelző berendezés létesítésének, átalakításának engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükséges dokumentáció elkészítése.
Szükséges végzettség: mérnök szakterületi tűzvédelmi szakvizsgával.
A beépített tűzjelző berendezés tervezői feladatai: a rendszertervezési követelmények megállapítása;
jelzési, riasztási zónák kiosztása; a tűzjelző rendszer elemeinek kiosztása, elhelyezése; tűz- és hibajelzések fogadásának tervezése, a távkezelő és távkijelző egységek, az átjelzések tervezése;
vezérlések, kapcsolódó rendszerekhez történő csatlakozás tervezése.
Nem folytathat tűzvédelmi tervezői tevékenységet, aki a szakhatósági engedélyezési eljárásban vagy a tervek alapján megvalósítandó építmény, berendezés kivitelezésében illetve használatbavétele során hatósági feladatot lát el.
Üzembe helyező mérnök
Feladata: a telepítés során egyeztet a szükséges módosításokról a telepítővel. Ellenőrzi a telepítés minőségét, összeveti a kiviteli tervet a ténylegesen megvalósított kivitelezéssel. Üzemi próbák során vizsgálja és ellenőrzi a telepített tűzjelző rendszer helyes működését. Az üzembe helyezés tényéről és annak körülményeiről üzembe helyezői nyilatkozatot állít ki. A tervezői és az üzembe helyezési feladatokat ugyanaz a személy is elláthatja.
Műszaki ellenőr
A megbízó érdekeit képviselő építésügyi szakértő, akit nagyobb beruházásoknál alkalmaznak. A kiviteli tervben szereplő paramétereket összeveti a telepítés során felhasznált eszközökkel, anyagokkal.
Jogosult személy
Általában az üzemeltető által megbízott szakvállalkozás szakembere, de lehet az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja a tűzjelző rendszer időszakos felülvizsgálatát, a karbantartását, elvégzi a javításokat.
A tűzjelző berendezés létesítési fázisai és résztvevői
Az engedélyeztetés folyamata
Ajánlati terv, árajánlat
Az engedélyeztetéshez kapcsolódó egyeztetés első körben az árajánlatra (új nevén ajánlati tervre), irányul: a megrendelő az építészeti tűzvédelmi terv alapján megadja a létesítmény paramétereit, a tűzjelző rendszerrel kapcsolatos elvárásokat, a kivitelező cég pedig összeállítja a hozzávetőleges, de meglehetősen pontos árbecslést, amely vonatkozhat csak a tűzjelző engedélyeztetési tervének elkészítésére vagy a tervezésre és kivitelezésre egyaránt. Az ajánlati terv gyakorlatilag egy árajánlat, melyhez még nem feltétlenül szükséges tűztervező bevonása és általában még nem tartalmaz műszaki rajzokat sem.
Amennyiben az ajánlati terv elfogadásra kerül, pontosítani, majd rögzíteni kell a tűzjelző berendezés tervezéséhez szükséges adatokat, információkat, valamint az engedélyezési dokumentációval kapcsolatos elvárásokat. Ebbe beletartozik a jogszabályban, nemzeti szabványban, TvMI-kben nem szabályozott követelmények tisztázása. Ha a TvMI-kben szereplő műszaki javaslatoktól eltérő megoldásra van szükség, ezekről megállapodást kell kialakítani annak érdekében, hogy az elvárt biztonsági szint megvalósuljon.
A tűzvédelmi szakhatóság lehetővé teszi, hogy előzetes konzultáción egyeztessen velük a tervező. Ezt a lehetőséget erősen javasolt igénybe venni a később felmerülő problémák elkerülése érdekében.
Ezek alapján készül el a műszaki tervdokumentáció, az engedélyezési vagy létesítési terv.
Létesítési engedélykérelem benyújtása
Az elsőfokú tűzvédelmi hatósághoz kell benyújtani az OTSZ-ben előírt feltételeknek megfelelő létesítési tervet. Ez azt jelenti, hogy az abban meghatározott biztonsági elvárásokat teljesíti, tartalmazza a nyomvonaltervet, az alkalmazandó érzékelési technológiáját, az érzékelők kiosztását, stb. A létesítési terv műszaki rajzokkal van alátámasztva. Elvileg nem feltétlenül kell tartalmaznia konkrétumokat (pl. a beépítendő eszközök gyártmánya, típusa), de gyakorlatilag mégiscsak számolni kell ezekkel. A létesítési tervet a tűzvédelmi hatóság természetesen felülbírálhatja, átdolgozásra visszaadhatja. A létesítési engedélykérelemnek az ügyintézési határideje a hatósághoz való beérkezéstől számított 30 nap.
Telepítés
A telepítéshez szükséges útmutató a kiviteli terv, amit a létesítési terv alapján készít el a tervező. A létesítési terv már lehet olyan részletesen kidolgozott, hogy egyben kiviteli tervnek is megfelel. A létesítési engedély birtokában (és csakis akkor!) el lehet kezdeni a tűzjelző berendezés telepítését. Mivel a létesítési terv elkészülésekor ismert állapotok sajnos sokszor megváltoznak az építkezés során, folyamatos egyeztetés szükséges a tűztervező és az üzembe helyező mérnök valamint a telepítő között. Lényeges eltéréseknél a tűzoltóságot is célszerű bevonni az egyeztetésekbe. A kivitelezést követően a tervező módosítja az eredeti műszaki tervdokumentációt, és a telepítés végleges, megvalósult állapotának megfelelően elkészíti a megvalósulási tervet.
Üzembe helyezés
A tűzjelző rendszer telepítése után az üzembe helyezési eljárás során adja át a telepítő a megrendelőnek a rendszert. Az eljárásban részt vesz a telepítő képviselője, az üzembe helyező mérnök, a megrendelő és – ha más lesz a rendszer üzemeltetője, akkor – az üzemeltető képviselője. Az üzembe helyező mérnök figyelemmel kíséri a telepítést, részt vesz helyszíni egyeztetéseken, majd előzetesen szemrevételezéssel és üzemi próbákkal leellenőrzi a rendszer működőképességét, végül erről nyilatkozatot ad. Nagyobb létesítményeknél műszaki ellenőr képviseli a beruházó érdekeit, számon kéri a tervben előirányzott minőséget.
Az üzembe helyezési eljárás része a tűzjelző központ állandó felügyeletét ellátó személyek oktatása is, amelyet szintén dokumentálni kell.
Amennyiben a rendszer megfelelően működik, a megrendelő és a telepítő jegyzőkönyvet állít ki a rendszer elfogadásáról, ezzel megtörténik a műszaki átadás.
Használatbavételi engedély
A műszaki átadást követően kell a használatbavételi engedély iránti kérelmet benyújtani szintén az elsőfokú tűzvédelmi hatósághoz. A kérelem kötelező elemei: a megvalósulási terv műszaki rajzokkal, a telepítő nyilatkozata a megfelelőségről, az üzembe helyező mérnök nyilatkozata és az üzembe helyezési jegyzőkönyv, az oktatásról készült jegyzőkönyv, a karbantartási szerződés és a helyszínen elhelyezett üzemeltetési napló. Az átjelzésre kötelezett létesítmények használatbavételi engedélyéhez szükséges még a távfelügyeleti szerződés.
A hatóságnak ebben az eljárásban is 30 nap áll rendelkezésére az ügyintézéshez. Értesítik az érintetteket a helyszíni próba idejéről, melyen a tűzvédelmi hatóság képviselője mellett mindazok részt vesznek, akik az üzembe helyezési eljárás során jelen voltak. A hatóság képviselője nem csak a beépített tűzjelző rendszert ellenőrzi, hanem a rendszer által tűzriasztás esetén vezérelt egyéb berendezések valós működését is. Ezek lehetnek például a füstelvezető rendszer, a lift, az automata ajtók vagy a szellőzőrendszer.
Az üzemeltetés megkezdése
A használatbavételi engedély birtokában megkezdődhet az üzemeltetés. A hatóság erre vonatkozóan is kötelezettségeket ír elő.
Ezek például a rendszer üzemképes állapotban tartása, az időszakos és rendkívüli felülvizsgálatok valamint a karbantartások és javítások elvégeztetése.
Az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a berendezés teljes dokumentációjával, a Tűzvédelmi üzemeltetési naplóval és a Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyvvel.
A tűzjelző berendezés engedélyeztetésének folyamata
Az engedélyeztetés buktatói
A szakhatóság az alábbi gyakori hibákkal, mulasztásokkal találkozik az engedélyeztetési eljárások során, ezekre mindenképpen figyelni kell az létesítési vagy használatbavételi engedélyért folyamodóknak:
- A létesítési kérelem benyújtása előtt lehetőség van konzultációt kérni a tűzvédelmi hatóságtól, ami nem kötelező, de erősen javasolt. Az ennek elmulasztása miatt keletkezett hibák hetekkel, hónapokkal is megakaszthatják a munkálatokat.
- Létesítési engedély nélkül nem kezdhető meg a kivitelezés. A tűzjelző rendszer megrendelője, vagy üzemeltetője ezt sokszor nem veszi figyelembe és komoly konfliktusokat eredményezhet a tűzjelző kivitelezőjével.
- A beépített eszközök tűzvédelmi tanúsítványa lejárt vagy nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik. Meg kell egyeznie a tanúsítványon és dokumentációban szereplő eszköznek.
- A használatbavételi engedély kérelmet a hivatalosan dokumentált üzembe helyezés nélkül kérik meg.
- A használatbavételi eljárás során kiderül, hogy a tűzjelző rendszer által vész esetén vezérelt gépészeti berendezések, pl: liftek, ablakmozgatók, automata ajtóvezérlések nem működnek. A probléma abból adódik, hogy más vállalkozások végzik ezeknek a kivitelezését, mint a tűzjelző berendezését, és elmarad a rendszerek közös tesztelése.
- Az állandó felügyeletet ellátó személyek oktatása nem teljes körű. Ügyelni kell arra is, hogy az üzemeltetés során újonnan munkába lépő személyek is megfelelően ki legyenek oktatva, mert a tűzjelző központ hibás kezelése a rendszer meghibásodásához vagy nem megfelelő működéséhez vezet.
- A használatba vételi engedélyhez a karbantartási szerződés nem áll rendelkezésre, illetve az üzembe helyezés során nem megfelelően működő eszközök javítása nem történik meg a használatba vételi eljárás megkezdéséig.
Kulcsproblémák – Oktel tapasztalatok
Az építőipari tervezésekhez hasonlóan a tűzjelző berendezés tervezésénél is két kulcskérdés jelenti a fő problémaforrást: a határidő és a költség. Annyival talán még súlyosabb a helyzet a tűztervezők számára, hogy ők már gyakran a megbízó fővállalkozójának az alvállalkozójával kerülnek kapcsolatba, amikor már az anyagi források megcsappantak, de a határidő egyre szorít.
Határidő
Az átadás időpontjától visszafelé számolva egy közepes méretű tűzjelző rendszernél műszaki és hatósági egyeztetések, a tervezés, az engedélyeztetési eljárás és a használatba vétel összesen legalább 3 hónapot venne igénybe. Nos, ez nem szokott rendelkezésre állni. Ha a tervező az engedélyeztetési tervet rohammunkában el is készíti, a hatóság jóváhagyására 30 napot várni kell. Ezután kezdődhet a kivitelezés, majd a használatbavételi kérelem benyújtása, amely engedély megint csak 30 napos határidővel várható. Az elkésett megrendelések és a szűk határidő szorításában könnyen keletkezhetnek anyagi következményekkel járó hibák.
Az Oktel Kft. néhányszor visszautasított olyan megrendelést, amelynek tervezési, kivitelezési és engedélyeztetési határideje vállalhatatlan volt. Ilyen esetben a megrendelő próbál olyan tervezőt, kivitelezőt keresni, akik mindezek ellenére vállalják a munkát. Néha sikerül megoldani, néha azonban hatalmas veszteségek keletkeznek. Több olyan esetről tudunk, amikor a létesítmény használatbavételi engedélyét nem adták meg, mert a tűzjelző rendszer engedélyezése nem történt meg. Volt rá példa, hogy elmaradt egy vidéki város üzletközpontjának széles körben meghirdetett megnyitó ünnepsége, ami csak egy apró veszteség volt ahhoz képest, amit az üzlethelyiségeket bérlő cégek könyvelhettek el, amelyek hetekig nem nyithattak ki.
Költségoptimalizálás
A tervező számára szinte mindig dilemmát jelent a beépítendő eszközök kiválasztása, és ezt természetesen az ár-érték arány testesíti meg.
A Magyarországon forgalmazott tűzvédelmi eszközök nagy része megbízhatóan, hosszútávon alkalmazható. Állandó fejlesztés jellemzi ezek gyártóit, és ez nem csak új eszközök piacra bocsátását jelenti, hanem a már működő érzékelők és központok szoftvereinek okosabbá tételét is. Hiszen ma már a tűzjelzésre használt eszközök is kisebb-nagyobb célszámítógépeknek tekinthetők, megfelelő algoritmusokkal. Ezek továbbfejlesztése eredményezi például az érzékelőket zavaró körülmények kiküszöbölését, ami kevesebb téves riasztáshoz vezet. Ezek árszintje csak kismértékben tér el egymástól, de a piacon jelen vannak ennek az árszintnek feléért-harmadáért kapható eszközök is.
Amikor rendkívül szűk a költségvetés, optimális megoldásnak tűnhet alacsonyabb bekerülési költséggel bíró rendszerrel tervezni. A gyengébb minőségnek azonban nyilvánvaló hátulütői vannak. Sokkal magasabb lesz a téves riasztások száma, ami emeli a karbantartási igényt és ezzel a fenntartási költségeket is. A téves riasztások magas száma további anyagi terhet ró az üzemeltetőre: a kötelező automatikus átjelzésekre a katasztrófavédelem azonnal intézkedik. Minden le nem mondott tűzjelzésre megindítja a tűzoltósági kivonulást, nem mérlegeli, hogy téves jelzésről lehet-e szó. A kivonulások több százezer forintos költségét pedig kiszámlázza.
Tapasztalatainkat úgy összegezhetjük, hogy inkább legyen magasabb a tűzjelző rendszer telepítési költsége és ezzel együtt a megbízhatósága, minthogy állandó problémát és felesleges anyagi terhet jelentsen az üzemeltetése.
Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018