Kamerás megfigyelés jogi szabályozása

v_jog_paragrafus A videó megfigyelőrendszer üzemeltetése számos személyiségi jogi, adatvédelmi és -kezelési kérdést vet fel. Az alábbiakban körüljárjuk ezt a törvényileg és rendeletekkel szabályozott problémát, segítséget adva meglévő és tervezett kamerarendszerek üzemeltetőinek.
A legfontosabb kiindulópontok:
Idevonatkozó hatályos törvény a 2005. évi CXXXIII. törvény, amely a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól rendelkezik.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról a 2011. évi CXII. törvény ad eligazítást.
Az 1992. XXII. Munka Törvénykönyve 2012-ben jelentős mértékben megújult, így a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről már tartalmaz a munkahelyi megfigyeléssel kapcsolatos jogszabályokat
A vonatkozó törvények értelmezését segíti és a betartását ellenőrzi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A hatóság honlapján megtalálhatóak a kamerarendszerek üzemeltetőinek feladatai és kötelezettségei is.

A személyes adatok védelme

A személyes adatok védelméről az Alaptörvény VI. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Az információs privacy a személyes adatok gyűjtését, kezelését, felhasználását érintő szabályokat jelenti. Ezek alapján mindenki maga rendelkezhet személyes adatai megosztásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni csak az érintett beleegyezésével szabad (kivéve, ha egyéb törvény elrendeli a személyes adat kötelező kiszolgáltatását, pl. büntetőjogi ügyekben) és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás útját. A személyes adatok védelme a nem természetes személyek adataira nem vonatkozik.

Nézzük át az elektronikus megfigyelőrendszerek leggyakoribb üzemeltetőit és a rájuk vonatkozó szabályozást:

Munkahelyi megfigyelés
Közterületi térfigyelés
Társasházi megfigyelés
Magánterületi megfigyelés

Munkahelyi megfigyelés

2012-ig, a NAIH felállításáig az 1992. évi XXII törvényben, az akkori Munka Törvénykönyvében kellett keresni az munkahelyi kamerarendszer alkalmazásának szabályait. Ezt azonban ki kellett egészíteni a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) rendelkezéseivel, valamint az adatvédelmi biztos ajánlásaival. Az azóta megújult a Munka Törvénykönyve már pontosabban szabályozza a munkahelyi megfigyelés feltételeit.

A kultikus Egészséges erotika c. filmben végzett „munkahelyi megfigyelés”

Elöljáróban szögezzük le: a munkáltatónak joga van ellenőrizni a munkavállalót munkaidőben, munkaköri kötelességeinek ellátására vonatkozóan. Ennek megfelelően jogszerűen – az alábbi törvényi feltételek betartásával – alkalmazhat kamerás megfigyelőrendszert, illetve ezzel összefüggésben kezelhet személyes adatokat, és ehhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Az ellenőrzés azonban nem járhat az emberi méltóság vagy a személyiségi jogok megsértésével, és nem ellenőrizhető a munkavállaló magánélete sem. Továbbá nem lehet a megfigyelés célja a munkavállaló magatartásának, szokásainak megfigyelése; a munkavégzés és a munkaintenzitás ellenőrzése. Amennyiben a munkavégzés helyén a munkavállaló élete vagy testi épsége veszélyben van, akkor készülhet olyan felvétel, amely a dolgozó teljes alakját láttatja.

További kitétel, hogy a munkáltatónak az elszámoltathatóság és az arányosság elvével összhangban adatvédelmi kötelezettségének is eleget kell tennie:

elszámoltathatóság: tudni kell bizonyítani, hogy a munkavállaló megfelelő tájékoztatásban részesült, valamint a megfigyelés során szerzett adatok biztonságát, az adatkezelés megfelelőségét;
arányosság: a megfigyelés során szerzett személyes adatok az adatkezelő jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükségesek. Sérül az arányosság elve, ha az érintett érdekei ennél magasabb rendűek (alapvető szabadságjogok, magánélet tiszteletben tartásához való jog).

Szükség van garanciális követelmények betartására is:

kamerás megfigyelést elsődlegesen az élet, testi épség, személyes szabadság védelme;, veszélyes anyagok őrzése; az üzleti-, fizetési-, bank- és értékpapírtitok védelme és vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni;
a kamerák elhelyezése nem sértheti az emberi méltóságot, így nem lehet megfigyelni öltözőket, orvosi rendelőket és várókat, zuhanyozókat, illemhelyeket, pihenőhelyeket (kivéve akkor, ha jogszerűen nem tartózkodhat ott munkavállaló, tehát munkaidőn kívül);
nem lehet egyes munkavállalókat munkavégzés közben folyamatosan megfigyelni. (Amennyiben valós kockázat esetén végez a munkaadó megfigyelést, de nem tájékoztatja az érintettet, a felvétel bizonyítékként való felhasználása problémás lehet.)

Be kell tartani a célhozkötöttség elvét, mely szerint:

a kamerák látószögét úgy kell beállítani, hogy kizárólag a megfigyelés céljával összhangban álló területre fókuszálhat;
a felvételek három napon túli tárolására megfelelő indok szükséges, egyéb esetben vissza nem állítható módon törölni kell azokat;
a felvételekhez való hozzáférést úgy kell szabályozni, hogy kizárólag döntéshozók és csakis a megfelelő célból férhessenek hozzá.

A technológia nem minden, az adatvédelemre is ügyelni kell

Tájékoztatási kötelezettségnek is meg kell felelni, amelyet természetesen bizonyítani kell egy hatósági ellenőrzés esetén. A munkáltatónak kötelessége tájékoztatni a munkavállalókat a megfigyelés meglétéről és az alábbiakról:

az adatkezelés jogalapja;
az egyes kamerák elhelyezése és a vonatkozásukban fennálló cél;
melyek a kamerák által megfigyelt területek, tárgyak;
az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató;
ki az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltető személy;
a felvétel tárolásának helye és időtartama;
melyek a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedések;
kik jogosultak az adatok megismerésére, és a felvételeket milyen célból használhatja fel a munkáltató;
munkavállalókat milyen jogok illetik meg az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggésben és milyen módon tudják gyakorolni a jogaikat;
a munkavállalók információs önrendelkezési joguk megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.

Abban az esetben, ha szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetéséről akar megbizonyosodni a munkaadó kamerás megfigyelés segítségével (vagyis az érintett előzetes tájékoztatása meghiúsítaná a bizonyítást), számolnia kell azzal, hogy az új Ptk. személyiségi jogi szabályai szerint sérelemdíjra jogosult az, akiről ilyen felvétel készül. Azt is tudni kell azonban, hogy az érintett hivatkozhat személyhez fűződő jogaira, de ezeket a jogait nem használhatja társadalmi rendeltetésével nem összeférhető célra, vagyis: nem akadályozhatja meg, hogy ezeket a felvételeket bizonyítékként használja fel a munkaadója.

A tájékoztatási kötelezettség része az is, hogy munkáltatónak figyelemfelhívó jelzéseket kell elhelyezni a megfigyelt területeken és külön ismertetést ott, ahol látogatók is tartózkodhatnak. Ez az ismertetés tartalmazza a felvétel készítésének és tárolásának célját, a felvételek tárolásának helyét és időtartamát, az üzemeltető személyét, a megtekintésre jogosult személyeket, valamint az érintett jogait és azok érvényesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

Bejelentési kötelezettség: a kamerás megfigyelőrendszerekhez kapcsolódó adatkezelést abban az esetben kell bejelenteni az NAIH nyilvántartásába, amennyiben a megfigyelt területen látogatók, ügyfelek is tartózkodhatnak. A saját dolgozókat érintő adatkezelést nem szükséges bejelenteni.

Megosztó ítélet

A Szegedi Ítélőtábla egy 2010-es ítéletében kimondta, hogy ha egy áruház területén kamerás megfigyelés zajlik, az alkalmazott azáltal, hogy a szolgálati bejáraton keresztül belépett az alkalmazottak számára nyitva álló helyiségbe, ráutaló magatartással hozzájárulását adta kép- és hangfelvétel készítéséhez. Ez az ítélet arról a vitatott helyzetről született, amelyben a munkáltató a munkavégzés helyiségében, a szoba falában rejtett kamerát helyezett el, kifejezetten a munkavállaló ellenőrzése érdekében. Mivel az áruház bejáratánál látható volt a ’Kamerával megfigyelt terület’ felirat, a másodfokon eljáró ítélőtábla jogszerűnek ítélte a munkáltató adatkezelését.
Azonban az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint: „… a kialakult adatvédelmi gyakorlat értelmében munkahelyen kamera a munkavállaló munkavégzésének, illetőleg munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik, ebből következően pedig, nem működtethető kamera irodákban, illetőleg munkahelyiségekben.” Ez az állásfoglalás jelzi, hogy rejtett kamera nem alkalmazható személyek megfigyelésére, továbbá azt is, hogy az elektronikus megfigyelés jogalapja alapvetően nem a munkavállaló magatartásának megfigyelése, hanem az élet-, a baleset- és a vagyonvédelem.

Közterületi térfigyelés

Közterületi kamera telepítése (Fotó: Oktel Kft.)

2009. szeptember 1-ig kizárólag a rendőrség üzemeltethetett közterületi térfigyelő rendszert. Addig ezek döntően nagy forgalmú utak kereszteződésében, forgalomfelügyeleti csomópontokban működtek, de a Rendőrségi törvény (1994. évi XXXIV) már kimondta, hogy: „(1) A Rendőrség közterületen, közbiztonsági célból képfelvevőt helyezhet el oly módon, hogy annak jelenléte az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhető legyen. … A Rendőrség által készített kép- és hangfelvételek, személyes adatok csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint körözött személy azonosítása céljából használhatók fel.” Ugyanígy szabályozták az felvételekhez való hozzáférést, a felvételek tárolásának maximális idejét.

Az Európai Adatvédelmi Biztos javaslata a biztonsági célú térfigyelésre vonatkozóan

A dokumentum kiemeli, hogy az elektronikus megfigyelő rendszereket csak a szükséges mértékben és helyeken javasolt használni. A javaslat főbb alapelvei:
Szükségesség és arányosság:
A kamerák elhelyezése csak „végső megoldásként” és korlátozott számban lehetséges, azaz lehetőség szerint a kevésbé jogkorlátozó megoldásokat kell alkalmazni. Meg kell határozni a megfigyelés jogalapját, valamit mérlegelni az előnyök, a költségek és a hátrányok arányát.
Célhozkötöttség:
A megfigyelést kizárólag adatkezelési szabályzattal, korlátozott ideig, az érintettek tájékoztatásával lehet végezni, a felvételek csak a törvényes célok érdekében használhatóak fel.
Tervezés:
Az adatvédelmi és hatékonysági szempontok alapján kell eljárni már a tervezés során. A biztonságos adatkezelés érdekében még a telepítés előtt szükséges konzultálni az érintettekkel és adatvédelmi szakemberekkel.
Számadási, ellenőrzési kötelezettség:
A tervezés során az első két elvnek megfelelő térfigyelési szabályzat betartását rendszeresen vizsgálni kell, és hatásvizsgálat lefolytatása is szükséges lehet a rendszerek bevezetését követően.

A dokumentum végül előírja, hogy a különleges kockázattal járó kamerázás esetében (pl. rejtett kamerák, hangfelvevővel vagy hangszóróval ellátott kamerák, hőérzékeny kamerák, intelligens térfigyelő rendszerek) az Európai Adatvédelmi Biztosnak joga van vizsgálatot elrendelni a szükségszerűség, adatbiztonság védelmében.

Szekszárdi térfigyelő kamera … (Fotó: Oktel Kft.)

… és amit megfigyel. (Fotó: Oktel Kft.)

A 2009. szeptember 1. után az önkormányzatok által létrehozott közterület felügyeletek is telepíthetnek, működtethetnek térfigyelő rendszert, és végezhetnek ezzel kapcsolatos adatkezelést. Ezzel párhuzamosan létezik az a struktúra is, amelyben az önkormányzat üzemelteti a térfigyelő rendszert, de a beérkezett felvételeket a rendőrség kezeli. Bár 2010 óta több milliárd forint pályázati támogatás segíti a közterületi kamerák telepítését, és számos helyen megvalósultak már a fejlesztések, azért ez a növekedés is elmarad az igényektől, elsősorban azért, mert az önkormányzatok költségvetési korlátai behatárolják a térfigyelő rendszerek technikai színvonalát és a szakszemélyzet foglalkoztatását.
Természetesen bármelyik önkormányzati intézmény vagy annak közterület felügyelete kezeli a térfigyelő rendszeren keresztül beérkezett adatokat, ugyanolyan szigorú előírások vonatkoznak rájuk is, mint a munkáltatókra vagy a rendőrségre. Kiváltképpen azért, mert a közterületi kamerák megléte esetén csupán ráutaló magatartással fogadjuk el a megfigyelés tényét, nem tudunk kibújni a kamerák látóköréből. A meglévő szabályozás azonban nem tér ki olyan speciális esetekre, melyekkel találkoztunk munkánk során: például a néhányszáz fős település polgármesteri hivatala egyetlen helyiségből áll, és nincs mód külön helyiségben elhelyezni a térfigyelő rendszer monitorát, illetve kontrollálni a felvétel láthatóságát.
1999. évi LXIII törvény alapján:
„7/A. § (1) a felügyelet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. A felügyeletnek biztosítania kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy – a felvétel törlésének időpontjáig – megtekinthesse a róla készült felvételt.
(2) A rögzített felvételt a felügyelő … bizonyítási eszközként a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.”

Társasházi megfigyelés

Társasházi megfigyelő kamera

A társasházakban (lakóközösségben, lakásszövetkezeti közösségben) kiépített kamerarendszerekre ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak, mint minden más megfigyelőrendszerre, de figyelembe kell venni további előírásokat is.
A telepítés első feltétele a kétharmados közgyűlési határozat. A tapasztalat szerint ez már egy elég kemény feltétel, mert sokszor van ellenszavazat, bizalmatlanság. Reméljük, hogy ezzel az cikkünkkel segítünk az aggodalmakat eloszlatni.
Érvényes közgyűlési határozat után a lakóközösségnek a kamerarendszer beüzemeléséhez működési szabályzatot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

az adatrögzítés jogalapja (pl. személy- és vagyonvédelem);
adatrögzítés kezdeti ideje;
adatok tárolási ideje;
adatrögzítésért, ill. hatóságok felé felelős személy;
adatvédelmi biztos által adott nyilvántartási azonosító.

Lakóközösségek általában a közös területek megfigyelésére alkalmaznak kamerarendszert, élet-, testi épség és vagyonvédelem érdekében. Tudni kell, hogy a társasházi lakóközösség, mint jogi személy, csupán adatrögzítést végezhet, melyhez megalakulása óta jogosultsága van (pl. a lakóközösség tagjainak adataival már amúgy is rendelkezik). Az adatkezeléshez, adatfelhasználáshoz azonban nincs jogosultsága, a közös képviselőnek vagy a műszaki szakembernek sem; ezeket a tevékenységeket kizárólag szerződéses vagyonőr végezheti, aki az illetékes hatósággal is tartja a kapcsolatot.

A személyes adatok védelmét szolgálják az alábbi jogszabályi feltételek is:

a videórögzítőt zárt helyiségben kell tartani;
a felvételek 3 nap után vagy a közgyűlési határozatban meghatározott időn belül törlésre kerülnek;
sem az élő, sem a rögzített felvételeket nem nézheti meg más, kizárólag az adatkezelésre jogosult hatóság felhatalmazottja;
felvételeket felhasználásra átadni kizárólag rendőrségi vagy ügyészségi eljárás keretében, lefoglalási jegyzőkönyv ellenében jogosult a rendszer kezelője;
a lakóközösség tagjaként bárkinek joga van megtagadni azon felvételek felhasználását, amelyeken szerepel, ebben az esetben kitakarással lehet megoldani azt, hogy a felvétel az érintett személy megjelenítése nélkül bizonyítékul szolgáljon.

Szerencsére jók a tapasztalatok a társasházakban telepített megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban. A személyiségi jogok miatt aggódók tudomásul vették, hogy a felvételeket nem használhatja senki személyes kíváncsiságból. Bármilyen bűncselekmény vagy arra utaló gyanú esetén rendőrségi feljelentést kell tenni, és a műszaki szakember menti ki és adja át a felvételeket a rendőrségnek.
A lélektani hatása is pozitív: nemcsak a bűnelkövetések és szabálysértések mennyisége (és ezek súlyossága) csökkent, hanem a lakók felelősségérzete is nőtt, sokkal kevesebb problémát jelent az olyan, házon belüli perpatvarok kezelése, mint például a lépcsőházi takarítás, kuka-ügy, éjjeli vidám hazatérések, és (ki érti ezt?) még a túl hangos zenehallgatás is lecsillapodott.

Magánterületi megfigyelés

Magánterületen és a közforgalom számára megnyitott magánterületen az elektronikus megfigyelő rendszer alkalmazása a Személy- és Vagyonvédelmi, valamint Magánnyomozói Tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban Szvmt.) rendelkezései az irányadóak. Ezek a rendelkezések nem terjednek ki közterületre, és azt is tudni kell, hogy magáncélú megfigyelést nem lehet folytatni közterületen. A magánépületekre és azok megfigyelésére telepített kamerák látószögébe nem kerülhet más tulajdonában álló ingatlan vagy annak részlete sem, valamint nyilvános közterület. Ha kamerát nem lehet úgy beállítani, hogy ezt a feltételt teljesítse, akkor maszkolással kell leszűkíteni a látómezejét. Ha a videó kaputelefon kamerája az utcára néz, nem adhat felismerhető képet az egy méternél távolabb lévő személyről.

A magáncélú videómegfigyelés és a bűnfelderítés

Néhány érdekes kérdés felmerül (és időnként megválaszolatlan marad) a magánkézben lévő megfigyelőrendszerekkel és a bűnfelderítéssel kapcsolatban.
Elkerülhetetlen, hogy olykor a helyi körülmények következtében közterületet is „lásson” a magáncélú kamera. Volt arra példa, hogy egy cég bejáratát figyelő kamera látószögébe az előtte elvezető út is beletartozott, senki nem kifogásolta. Ez az út egy zsákutca volt, egyetlen telephelyre vezetett, ahol betörés történt. A rendőrség nyomozói tudva a megfigyelő kameráról, segítséget kértek az adott cégtől, amit meg is kaptak, így a felderítés sikeres volt.
Kérdés: A felvételek kinyerésének (szakember munkabére, technikai költség) árát ilyenkor ki állja? A rendőrségnek pénzügyi keret híján is a felderítés a feladata, ezt várja el a telephely sértett tulajdonosa állampolgári jogon; a kamerarendszer tulajdonosának érdeke a profitorientált működés, nem közcélokra akarja költeni a megtermelt, adózott jövedelmét, ha magánszemély a tulajdonos, akkor sem várható el tőle az önzetlen segítségnyújtás.

A bűnfelderítésben mégis nagy segítséget nyújtanak a magán megfigyelő rendszerek felvételei. Ügyfeleink közül többen is beszámoltak arról, hogy a nyomozás alapját az általuk átadott felvétel biztosította, máskor pedig továbblendítette az ügyet. A rendőrség nyomozói is örömmel fogadják ezt a lakossági segítséget. Bár egy felkészült ügyvéd megakadályozhatja, hogy bizonyítékként használja fel a bíróság a felvételt, de a vád megalapozására mindenképpen alkalmas. A felvétel nyomán lehet helytálló bizonyítékokat szerezni: helyszíni nyomokkal összefüggésbe hozni a gyanúsítottat vagy DNS azonosítást végezni.

Nemrégiben még a bűnelkövető polgári perbe foghatta azt, aki őt figyelmeztetés nélkül megfigyelte, és ha a vád bebizonyosodott és az elkövetett tettéért el is ítélték, akkor is esélye volt arra, hogy jogtalan megfigyelésért kártérítést ítéljenek meg a javára:
78. § (4) szerint: „Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet (a vádló) bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.”
Vagyis: ha bűnelkövetés tényét illegálisan (értsd: figyelmeztetés nélkül) rögzített kép- vagy hangfelvétellel kívánták bizonyítani, a bizonyíték nem állta meg a helyét.

Ma ez máshogy áll: a megszerzett felvétel felhasználása engedélyezett (akkor is, ha nem közvetlenül bizonyító erejű), ha az nagyobb jogsértést bizonyít, mint ami a bűnelkövetőt érte.
Bírósági Döntések Tára 2011. 2442 kimondja: „Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.”

Dohánybolti kamera beállítása (Felvétel: Oktel Kft.)

Dohánybolt bejárata megfigyelés alatt (Felvétel: Oktel Kft.)

Magánterületen a tulajdonos saját döntése alapján üzemeltethet videós megfigyelő rendszert (rögzítheti is a felvételt), amennyiben azt élet- és baleset; személyi szabadság, vagy vagyonvédelem céljából telepíti, továbbá:

a rendeltetésszerűen ott tartózkodók ehhez hozzájárulnak;
tájékoztatja a szomszédokat és figyelmeztető táblával a járókelőket is, amennyiben fennáll a lehetősége annak, hogy bármelyik kamera látószögébe belekerülhetnek;
területre belépő személynek is a tudomására kell hozni, hogy róla felvétel készülhet. Ennek tudatában dönthet úgy az érintett, hogy az adott magánterületre nem lép be.

Ha pl. a szomszéd részéről kifogás merül fel és nem járul hozzá, hogy a háza, kertje, ablakai vagy ezeknek részlete megfigyelés alá kerüljön, akkor a tulajdonosnak módosítani kell a kamera-beállításokon vagy kimaszkolni a kifogásolt részletet. A kimaszkolás történhet a kamera optikájának részleges takarásával vagy elektronikus úton. Arról nincs információnk, hogy ennek betartását ki ellenőrzi.

Húsbolt üzletterében beállítják a kamerát (Felvétel: Oktel Kft.)

A közforgalom számára megnyitott magánterület lehet pl: magánkézben lévő kórházak, szociális otthonok, bevásárlóközpontok, kulturális létesítmények, magán pénzintézetek és azok parkolói; közlekedési magántársaságok ügyfélforgalmat bonyolító területei, stb. Ezeket a területeket általában biztonsági őrök védik, akikre az alábbi jogosultságok vonatkoznak:
„30. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelességeit meghatározó keretek között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.”

Az Sz+C Építőipari áruház lerakatát egyetlen speed dome kamerával figyelik (Fotó: Oktel Kft.)

A magánterületeken végzett megfigyelésre is vonatkoznak az arányosság és célhozkötöttség általános szabályai:
31. § (1) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.
„30. § (3) Nem alkalmazható megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőkben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.”

A felvételek tárolási idejére vonatkozó előírások

Munkahelyi megfigyelés (Felvétel: Oktel Kft.)

Vagyonvédelmi megfigyelés esetén háromféle határidőt határoz meg az Szvmt, a felvételek élet-és vagyonvédelemhez valamint közérdekhez kapcsolódó súlyától függően: általános esetben 3 munkanap, kiemelt esetekben 30, illetve 60 nap. Ezek a határnapok a felvétel rögzítési idejétől számolandók, de nem érvényesek abban az esetben, ha a felvétel felhasználásra kerül. Felhasználás alatt bírósági vagy más hatósági eljárásban, bizonyítékként való felhasználást kell érteni.

Az alapesetben érvényes 3 nap utáni törlési kötelezettség terhe alól alapos indokkal lehet csak ‘kibújni’. A hatóság 30 napos határidőt ad a felvételek megsemmisítésére, ha
azok az alábbi célok érdekében készültek:
– emberi élet, testi épség, személyes szabadság védelme;
– terrorcselekmény és közveszély okozás megelőzése;
– jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém biztonságos kezelése;
– veszélyes anyagok őrzése.
60 napos törlési határidő vonatkozik a pénzügyi szolgáltatást, jelzálog-hitelintézeti, befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenységet, értékpapír-kezelést, biztosítási tevékenységet folytatók közönség számára nyilvános magánterületének védelme érdekében készült felvételekre.
Nyilvános (sport- vagy kulturális) rendezvényeken készült felvételeket 3 napig kötelező megőrizni, de a rendőrség elrendelheti a 30 napos tárolási határidőt.
A társasházi megfigyelések esetén a közös tulajdonban álló helyiségekben készült felvételeket 15 napig lehet megőrizni.
A közterület-felügyelet és a rendőrség által készített felvételek közül a (felügyeleti és a rendőrségi) intézkedésekről készült felvételeket 30 nap; a közbiztonsági és bűnmegelőzési kamerák felvételeit 8 nap elteltével köteles törölni az illetékes.
Tömegközlekedési járművek belterében felszerelt kamerák felvételeit 16 napig lehet megőrizni, illetve közveszélyokozás és terrorcselekmény megelőzése érdekében ez lehet 30 nap is.

A rövid törlési határidő problémája

Ha Önnek is kevésnek tűnik az általános 3 munkanapos törlési kötelezettség, akkor egyetértünk.
A videó rögzítők néhány típusa már programozható arra, hogy háromnaponként felülírja a felvételeket. De mivel ez törlési kötelezettség nem általános előírás a világ más államaiban, a gyártók egy része nem is építi be, mert nem tekinti ezt alapvető funkciónak. Ezeknél az eszközöknél kizárólag manuális beavatkozással lehet elvégezni a felvételek törlését. Ráadásul az erre programozható rögzítőknél sincs arra mód, hogy megkülönböztessük a munkanapot a pihenőnaptól, tehát a három nap az három nap.
Képzeljünk el egy vállalati telephelyet, ahol nincs élőerős védelem, csak a biztonsági kamera, amelynek a rögzített felvételeit kizárólag az ügyvezető nézheti meg (személyes adatok kezelésének védelme). Péntek késő délután már senki sincs a helyszínen, és ezt tudja az is, akinek szándékában áll elvinni, ami mozdítható. Megtörténik a betörés, eltűnnek ritkán használt szerszámok, kisgépek, de ennek nyoma nem látszik első pillantásra az utcafrontról. Eltelik a szombat (1. nap), a vasárnap (2. nap). Ha hétfőn (3. nap, éjfélkor törölni kellene a pénteki felvételeket) észre is veszik a hiányt és jeleznek a rendőrségnek, a nyomozók vagy ki tudnak menni aznap vagy nem. Ha nem, akkor senki nem rendelheti el a felvételek bizonyítékként való felhasználásának céljából való megőrzését. Az ügyvezető nem tudja a felvételeket megnézni, mert vidéken vagy szabadságon vagy kórházban van, másnak pedig nincs joga hozzá. Így hiába alkalmaznak megfigyelő rendszert, a bizonyíték sajnos elszáll. Talán emiatt, talán más okok miatt is a gyakorlatban nem mindig tesznek eleget az üzemeltetők a három napos törlési kötelezettségüknek.

A jogsértések következményei

Az NAIH, mint hatóság nem csupán regisztrálja a bejelentett kamerarendszereket, hanem a tapasztalt jogsértéseket szankcionálja is. Elrendelheti a valóságnak nem megfelelő adatok helyesbítését, zárolását vagy törlését, illetve meg is tilthatja a a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását. Súlyosabb esetben elrendelheti a kamerarendszer leszerelését. Ha az érintett (felvételen szereplő) személy betekintést kér a felvételbe, de az üzemeltető ezt jogellenesen megtagadja, a hatóság elrendelheti az érintett tájékoztatását.

Büntetőjogi kategóriába tartoznak a személyes adattal való visszaélések (Btk. 219. §, 422 §). Az adatok biztonságát szolgáló intézkedés elmulasztása, a jogosulatlan adatkezelés, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kisebb mértékű börtönbüntetéssel sújtható. Azonban már komolyabb büntetést von maga után a hivatalos személyként, vagy hivatalos eljárást színlelve történő visszaélés a személyes adatokkal , a más tulajdonában álló területen végzett elektronikus megfigyelés, az üzletszerűen elkövetett visszaélés.

A számítástechnika lehetőségei az adatvédelemért

A felvételek csak a jogosultak számára legyenek elérhetőek

A mai biztonságtechnikai rendszerek minden olyan biztonsági megoldást tartalmazhatnak, amely ma korszerűnek mondható az informatikában. Például: fizikailag is elkülönített hálózat, titkosított kapcsolat a kamera és a szerver közt, IP-cím szűrés, MAC-cím szűrés, titkosított jelszóval védett adminisztrációs felület, testre szabható jogosultságok a felhasználók részére, fizikailag vagy logikailag különválasztott kamera-szerver, illetve szerver-kliens kapcsolat. A rendszerek szabotálása nem elképzelhetetlen, de olyan erőforrásokat igényelnének, aminek a megtérülése nem valószínű, főként olyan rendszerek esetében, amelyeket folyamatosan felügyelnek. A biztonság alapja a megfelelő tervezés, kivitelezés, konfigurálás és üzemeltetés.

A kamerás megfigyelés jogi szabályozása