Az IP kamera és az IP CCTV működése – a nevéből adódóan is – szervesen kapcsolódik a számítógép hálózatokhoz és az internethez. A könnyebb érthetőség kedvéért ezért röviden összefoglaljuk az IP alapfogalmait.
Az internet története
Az internet története az 1960-as évek elején kezdődött az Egyesült Államokban, és a hidegháborús katonai kutatásokhoz kapcsolódott. Ennek keretében egy katonailag kevésbé sebezhető, decentralizált számítógép hálózat kialakítását tűzték ki célul. Ezen elvek alapján 1969-ben hozták létre az ARPANET nevű kiterjedt hálózatot, amihez már iskolák és közintézmények is csatlakoztak. Az ARPANET hálózat számítógépeinek növekvő száma szükségessé tette egy olyan kommunikációs protokoll kialakítását, ami biztosította a gépek közötti szabványos adatáramlást. Ebből az NCP nevű protokollból jött aztán létre az IP, vagyis az internet protokoll. Az internet kifejezést 1974-től kezdték alkalmazni.
ARPANET alapítók (Forrás: www.news.arlingtonva.us)
Az IP cím
Az IP cím, azaz az Internet Protocol cím az internethez csatlakozó számítógépek azonosítására szolgál. Mindegyik számítógép rendelkezik IP címmel, melyek viszonya között az alábbi variációk állhatnak fenn:
- Egy gépnek több IP címe is lehet
- Egy IP címen több gép is osztozhat
- Egy gép IP címe rendszeresen és időszakonként változhat (dinamikus IP cím)
Emellett minden olyan aktív elemnek, mely a számítógéphez, s egyúttal az internet hálózathoz csatlakozik – ez lehet a router, a switch, a nyomtató stb. – ugyanúgy van egy egyedi azonosítója, azaz IP címe. Maga az IP cím – a kettes számrendszer szerint – egy 32 bitből, azaz 4 byte-ból álló azonosító kód, ahol a 4 byte értékeit pontokkal elválasztott decimális számként írjuk le, ezáltal négy 8 bites részre osztva, pl.: 185.162.1.2. Minden byte értéke 0 és 255 közötti lehet. Az IP cím két logikai részre osztható: a hálózatazonosítóra és az alhálózati címre. Egy IP hálózaton belül minden címet csak egyszer lehet felhasználni. Ez az egyediség biztosítja azt, hogy elkerüljük az egyes címek ütközését, ami a hálózatba később kapcsolódó – azonos című – eszközöknek a működésképtelenségét eredményezné.
Az IP címek két csoportra bonthatók: a nyilvános címekre és a belső címekre.Bár mintegy 4 milliárd nyilvános IP cím lehet az Interneten, ez mégis kevésnek bizonyul. A megoldást az egyes önálló számítógép hálózatok belső címtartományának kialakítása jelenti, mert ezek a belső címek az internet felől nem látszanak.
Az IP, a TCP és az UDP
Az internet – akár az univerzum (Forrás: www.theurbn.com)
Az interneten továbbított adatok/adatcsomagok egy meghatározott irányítási elvrendszer, azaz protokoll struktúra szerint áramlanak, melynek tervszerűnek és biztonságosnak kell lennie. Ezt az irányítási rendszert nevezik TCP/IP Protocolnak, mely a rendszerben részt vevő két legfontosabb protokollról kapta a nevét. A TCP az angol Transmission Control Protocol, az IP pedig az Internet Protocol rövidítésekből származik, melyek jelentése átviteli vezérlő protokoll, valamint internet protokoll.
Az IP feladata, hogy a hálózat pontjai között mozgassa és irányítsa az adatcsomagokat, valamint azonosítsa a küldő és a fogadó gépet. Minden egyes csomagot két IP címmel lát el: az egyik a küldő, a másik a fogadó számítógép IP címe.
A TCP feladata, hogy az adatcsomagokat hibátlanul eljuttassa a küldő számítógéptől a fogadó számítógépig. Ehhez először feldarabolja az adattömeget meghatározott csomagokra, melyeket külön-külön felcímkéz, majd a küldés után a fogadó gépen belül újra összerakja az egyes csomagokat az eredeti halmazzá. A hibátlan küldés és fogadás egyik alapvető biztosítéka, hogy a TCP mindig megvárja a küldött csomag megérkezéséről történő visszajelzést. Amennyiben ez elmaradna, a csomagot újraküldi. Ebből adódóan a TCP biztonságos, bár emiatt egyben lassú kommunikációnak is nevezhető.
Az UDP (User Datagram Protocol) szintén az Internet alapprotokolljának számít, amely annyiban tér el a TCP-től, hogy nem vár visszajelzést a fogadó géptől. Emiatt nem alkalmas arra, hogy olyan hálózatokon alkalmazzuk, amelyek gyengébb minőségűek, illetve olyan esetekben sem, amikor nagyon fontos információkat akarunk továbbítani. Alkalmazható viszont olyankor – pl. képi információtovábbításnál –, ha némely adatcsomag elveszése nem befolyásolja a fogadó gépre érkező információ összességének további felhasználhatóságát. Az UDP a TCP/IP-nél gyorsabb kommunikációnak tekinthető.
Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018