A tűzjelző rendszer feladatai

A keletkező tűz minél korábbi felismerése

Nem lehet eléggé hangsúlyozni ennek a fontosságát. A tűzjelző rendszer minél korábbi működése életmentő lehet, vagy jelentősen tudja csökkenteni a keletkező tűzkárt. A különféle típusú tüzek felismerésére megfelelő tűzérzékelőket, detektorokat kell alkalmazni, ezek helyét jól kell megválasztani, így a tüzet korai stádiumban észlelni lehet. A riasztásokat továbbítani kell a Katasztrófavédelem fogadó központjába és/vagy tűzjelző távfelügyeletre, mert az oltás megkezdése ezen múlik, különösen akkor, amikor a helyszínen nem tartózkodnak vagy éppen alszanak.

A tűz helyének meghatározása

A címzett tűzjelző rendszerek esetében minden érzékelő helye meg van határozva, tehát a tűzjelző központ kijelzőjén látható és behatárolható a tűz keletkezésének pontos helye. A hagyományos tűzjelző rendszereknél az egyes érzékelőket nem lehet beazonosítani, csak a tűzzónát, vagyis az érzékelők egy csoportját.

Az épületben tartózkodók hatékony figyelmeztetése

A tűzszirénák és fényjelzők egyrészt a helyszínen lévőket figyelmeztetik az épület elhagyására, másrészt jelzést adnak a kijelölt személyzetnek a tűz esetén adódó feladatok, intézkedések elvégzésére. Lehetőség van arra, különösen a kiterjedt, sok érzékelőt tartalmazó tűzjelző rendszerek esetén, hogy épülethangosító rendszer tájékoztassa az épületben tartózkodókat az evakuálás menetéről, tennivalóiról. Ehhez egy vészhangosító berendezéssel egészítjük ki a tűzjelző rendszert.

A vagyon- és életvédelmi berendezések működtetése

Az intelligens tűzjelző központok a programok és a beérkező információk alapján vezérlik a tűzvédelmi célú és egyéb épületgépészeti berendezéseket. Az 54/2014. BM rendelet, vagyis az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 5. kiadása írja elő a tervezők számára a tűzjelző rendszer által vezérelt tűzvédelmi célú berendezések működtetésére vonatkozó elvárásokat. A tűzjelző rendszer vezérelte elektromos működtetésű tűzvédelmi és menekülést elősegítő berendezések közé tartozik a tűzzáró ajtó, az automata ajtó, a légtechnikai rendszer, a felvonó, a füstelvezető ablak. A füstelvezető ablakról részletesen olvashat Ablakmozgatás oldalunkon.

Oltórendszer működtetése

Az épület jellege és kockázati besorolása alapján előírhatják az oltórendszer kialakítását. Az oltórendszer kétféle módon valósítható meg: az oltásvezérlő központ lehet önálló egység vagy a tűzjelző rendszer része. Mindkét esetben a tűzjelző központ is vezérelheti az oltórendszert. Az oltórendszer indokolatlan elindítása igen kockázatos, mert visszafordíthatatlan károkat is okoz, ezért a tűzjelző központ többnyire csak akkor adja ki az utasítást az oltórendszer beindítására, ha a tűzjelzés a tűzközpontba (hagyományos tűzjelző rendszernél) két különböző zónáról vagy (címzett, analóg tűzjelző rendszernél) két különböző tűzérzékelőtől együttesen érkezik. Az oltórendszer lehet vízzel vagy gázzal oltó berendezés.

• Sprinkler, ami beépített, vízzel oltó, nem differenciálható rendszer. Jelentős anyagi kárt okozhat az oltóvíz az épületekben, a berendezésekben és az egyes helyiségekben levő eszközökben. Veszélyes alkalmazni áram alatt lévő helyiségekben is.
• Gázzal oltó berendezés, amely megkíméli az üzemeltetőt a jelentős anyagi károktól, de mivel működése a levegő kiszorításán alapul, az emberélet védelme érdekében szintén csak komoly óvintézkedésekkel alkalmazható.

Átjelzés tűzjelző távfelügyeletre és/vagy a katasztrófavédelemhez

A tűzjelző rendszer részét képező automatikus működésű tűz- és hibaátjelző berendezéssel szemben a legfontosabb elvárás, hogy üzembiztos legyen. Az elvárt és előírt megbízhatóság elérhető, ha két egymástól független mobilszolgáltató hálózatát használó, GPRS alapú átjelző berendezést alkalmazunk. Olyan létesítményeknek is érdemes távfelügyeletre kapcsolódni, ahol portaszolgálattal vagy állandó személyzettel van megoldva a tűzjelző központ felügyelete. Az Oktel Kft. távfelügyeleti állomásának jellemzőit részletesen ismertetjük a Távfelügyelet menüpontunkban.

Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018