A CCTV története

A zárt láncú videó megfigyelő rendszer, vagyis a CCTV története szervesen kapcsolódik a film és a TV történetéhez, amikről részletesebben írunk a Mozgókép kialakulása című menüpontunkban.

1913: A biztonsági kamerák – pontosabban szólva a megfigyelésre szolgáló fényképezőgépek – első használatát illetően nincsenek pontos információink. 1913-ban azonban már biztosan használták őket a londoni Holloway börtönben, mint az első „modern fényképeszeti felügyelet”-et. A börtönőrök az ott fogva tartott szüfrazsettekről készítettek titokban fényképfelvételeket, annak érdekében, hogy a későbbi szabadulásuk után a hatóság nyomon tudja követni a tevékenységüket. Erre azért volt szükség, mert a 18 politikai aktivista mindent megtett annak érdekében, hogy ne készülhessenek róluk fotók.

1942: Az első valódi CCTV kamerarendszer alkalmazására Peenemündében (Németország) került sor, mégpedig katonai célokra. A rendszer megtervezéséért, telepítéséért és üzemeltetéséért a Siemens AG mérnöke, Walter Bruch volt a felelős. (Az a Walter Bruch, akinek a nevéhez fűződik az 1936-os berlini olimpián használt egyik kameratípus kifejlesztése, valamint aki az 1960-as években létrehozta a színes TV és a CCTV alapját jelentő – Európában domináns – PAL szabványrendszert.) A feladat az angliai és belgiumi célpontok ellen bevetett V-2-es ballisztikus rakéták indításának bunkerből történő biztonságos megfigyelése volt. A két kamerából álló rendszer kameráitól 2,5 kilométer távolságra helyezkedett el az irányítóterem. Az egyik kamera teleobjektívvel, a másik pedig széles látószögű objektívvel volt ellátva, fényérzékenységük pedig 50 lux körüli volt. A Walter Bruch által Peenemündében alkalmazott kameratípusokat valószínűleg a – világháború miatt meghiúsult – tokiói olimpiára tervezték eredetileg. Az alábbi videón ezeknek a kameráknak a felvétele látható:

1949: Az Egyesült Államokban kereskedelmi forgalomba került az első ipari CCTV rendszer, az úgynevezett Vericon, ami 525 soros felbontással rendelkezett, és a kamerát a monitorral koaxiális kábel kötötte össze. A Vericon a Remington-Rand cég 1940-43-as katonai célú – nem zárt láncú – TV rendszerének továbbfejlesztése volt. A kamerákat eredetileg rádió-távvezérlésű siklóbombákba építették be, amelyek 325 soros, 40 frame/sec frissítésű képeket továbbítottak. Akkor még különlegesnek számított, hogy videojel vezérelt autoíriszes objektívvel rendelkeztek, amire a kültéri, gyorsan változó fényviszonyok miatt feltétlenül szükség volt.

1956: Hamburgban (Németország) a rendőrség próbaüzembe helyezte az első utcai kamerarendszert.

1959: Hannoverben (Németország) ideiglenes jelleggel CCTV kamerákat kezdtek alkalmazni a közelgő ipari vásárból adódó megnövekedett belvárosi forgalom miatt.

1960: A rendőrség Frankfurtban üzembe helyezte az első térfigyelő kamerarendszer t a közlekedési szabálysértések és a forgalom ellenőrzésére, de a gyűlések és nyilvános összejövetelek megfigyelése egyaránt cél volt. Bár a németek voltak az elsők, akik CCTV-t használtak, az Egyesült Királyságban kezdtek elsőként kísérletezni a nyilvános helyek, valamint a tömegek tartós megfigyelésével.

1960. július: A londoni rendőrség a Trafalgar Square-n két ideiglenes kamerát helyezett el, hogy a thai királyi család látogatása miatt összegyűlt tömeget nyomon követhesse.

1960. november 5.: A londoni rendőrség két ideiglenes kamerával figyelte a Trafalgar Square-t a „Guy Fawkes Day” elnevezésű ünnep alkalmával.

1961: Kamerarendszert telepítettek a London Transport vasútállomásra.

1964: A liverpool-i rendőrség négy rejtett kamerát szerelt fel a város központjában.

1965: A British Railways kamerákat telepített Dagenham közelébe, hogy a korábbi rongálások miatt megfigyelje a vágányokat.

1968. szeptember: Az Egyesült Államokban Olean (New York állam) volt az első város, ahol videókamerákat telepítettek a főút mellé, hogy csökkentsék a bűncselekmények számát. A történet azzal kezdődött, hogy a Sears Áruház üzletvezetője az egyik oleani klubtalálkozón az áruházban történt betörések miatt panaszkodott, amit Michael Arnold az Allband kábeltelevíziós társaság tulajdonosa meghallott. Arnold javaslatára a belvárosban kamerákat helyeztek el, hogy elrettentsék a bűnözőket. Az ötlet a többi cégtulajdonos körében is nagy sikert aratott. 1,4 millió dollárba és több mint két évbe telt, amíg a 8 kamerarendszert megtervezték, letelepítették, és működésbe hozták, de Olean lett az első amerikai város, ahol a főutcán felszerelt kamerák képeit a helyi rendőrség napi 24 órán keresztül figyelte. Ráadásul nem fix kamerák kerültek telepítésre, hanem olyanok, amelyek jobbra-balra pásztázták a megfigyelendő területet. Az oleani térfigyelő rendszer ötletének sikerét a legjobban az mutatja, hogy a felszerelést követő egy éven belül – az Államok minden részéről érkezett – 160 rendőrségi vezető tanulmányozta a rendszert.

1969. december 2.: Marie Van Britton Brown és férje, Albert Brown feltalálta az első otthoni zárt láncú videómegfigyelő rendszert (szabadalmi szám 3482037),  mely a későbbi modern otthoni biztonsági rendszerek előfutára volt. Brown egykamerás rendszere képes volt felfelé és lefelé mozogni, és mindent, amit látott egy monitoron megjeleníteni. A Brown-találmány másik jellegzetessége, hogy a felhasználó egy távirányítóval nyithatta és zárhatta a bejárati ajtót, ami egyben videó kaputelefon funkcióval is kiegészítette a rendszert.

1969: A rendőrség kamerákat szerelt fel a New York-i Városháza közelében.

1973: A rendőrség a Times Square-en négy kamerát telepített a prostitúció valamint a bűncselekmények megakadályozása miatt. Bár, akkor a bűnözési arány nem csökkent – a The New York Times két évvel később kudarcként számolt be erről, mert mindössze 10 letartóztatás történt –, az 1980-as években országszerte kezdtek elterjedni a videófelügyeleti rendszerek. Alkalmazásuk különösen a nyilvános helyeken volt jellemző, mivel úgy látták, ez egy költségkímélő módja az esetleges bűnmegelőzésnek . Idővel a vállalkozások is egyre inkább kezdték kihasználni a térfigyelő rendszerek nyújtotta lehetőségeket.

1974: London teljes területén videómegfigyelő rendszereket telepítettek a főbb utak mellett, hogy ellenőrizzék a forgalmat.

1975: Négy londoni metróállomáson szereltek fel kamerarendszereket.

1970-es évek vége: Az amerikai piacon megjelentek a VHS szalagok. Ebből adódóan a kamerák képét már nem kellett folyamatosan figyelemmel kísérni, a képeket rögzíteni, a felvételeket pedig bizonyítékként lehetett használni. Ezek ekkor még fekete-fehérek és szemcsések voltak, így az arcfelismerés lehetetlen volt. A szalagokat gyakran újrahasználták, újra vettek fel rá videó anyagot. Ennek ellenére a 70-es-80-as években, azokban az iparágakban, amelyek jóval inkább ki voltak téve a lopásoknak – mint például a bankok, benzinkutak, kiskereskedelmi üzletek – megnőtt a kamerarendszerek népszerűsége.

1986: A Kodak mérnökei – az 1969-70-ben felfedezett CCD érzékelőre alapozva – megalkották az első 1,4 megapixel felbontású CCD szenzort. Az 1980-as évek végén egyre inkább elterjedt a kamerákban való alkalmazásuk, aminek segítségével gyenge fényben és éjszaka is képessé váltak viszonylag jó minőségű felvételek készítésére. A CCD jellemzőiről és történetéről a CCD és CMOS érzékelők című menüpontunkban részletesen is írunk.

1990-es évek eleje: Megjelent a digitális multiplexer, ami forradalmasította a megfigyelésipart azzal, hogy egyszerre több kamera felvételét lehetett rögzíteni, emellett olyan funkciókkal bővítette az addigiakat, mint az időzítés és a mozgásérzékelés.

1992: Newcastle-ben (Anglia) kiépítették az első vezeték nélküli – mikrohullámú jelátvitelű – térfigyelő rendszert.

1992: Az angliai közutakon megkezdődött a sebességmérő kamerák telepítése.

1994. július: A bankjegykiadó automatákat (ATM) rejtett kamerákkal kezdték el felszerelni.

1996. augusztus: Az összes angliai nagyváros városközpontja (Leeds kivételével) térfigyelő kamerákkal lett felszerelve.

1996: Megjelent a piacon az első IP kamera. Az IP CCTV és az IP kamerák történetét részletesebben ismertetjük az IP CCTV menüpontunkban.

1998: Az IQinVision nevű cég kifejlesztette az első megapixel felbontású IP kamerát.

Az 1990-es évek végétől új korszak kezdődött a CCTV rendszerek történetében.  A digitalizáció és a számítógépek használatának kiteljesedése a videómegfigyelést is forradalmasította. Ebbe beletartozik, hogy a szalagos magnetofont (VCR) felváltotta a digitális rögzítő (DVR), az Internet használat és a távoli megfigyelés, az arcfelismerési algoritmusok fejlődése, az IP technológia elterjedése stb.

(Forrás: A CCTV történetéhez a fő forrásanyagot – számos egyéb forrás mellett – a www.vintechnology.com honlap „Where Did the Video Security System Come From?” című cikke szolgáltatta.)

Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018