Tamron varifokális MP objektívek
Egy kamerarendszernél a jó megapixeles objektív kiválasztása, sokkal fontosabb, mint azt gondolnánk. Ha nem vagyunk elég körültekintőek, akkor a drága megapixeles kamera semmivel nem fog többet nyújtani, mint egy olcsó analóg kamera. Ez a normál megfigyelésnél még nem feltétlenül okoz problémát, de egy utólagos elemzés vagy feldolgozás során egyből szembetűnővé válik. A nagyítás során keletkező részletek nélküli, esetenként elmosódó vagy homályos képek a jól megválasztott megapixeles objektívek esetében ugyanis elképzelhetetlenek. Sőt, amellett hogy éles és tiszta képeket kapunk, bármilyen apró részletbe belenagyíthatunk (rendszám, arc stb.), ami egy normál kamera és lencse esetében kivitelezhetetlen lenne.
A megapixeles optikák kedvező tulajdonságai mind az objektívet felépítő lencsék tulajdonságaira vezethetők vissza: az üveg anyagára, a csiszolás típusára és minőségére, valamint az üvegen alkalmazott különféle korrekciós rétegek alkalmazására.
Sajnos sokszor a gyártók sem nyújtanak túl sok információt az objektívekkel kapcsolatban.
Néhány általános érvényű kijelentést azonban megfogalmazhatunk a megapixeles objektíveket illetően:
- Sok kamerarendszer tervező nem foglalkozik túl sokat az objektív felbontóképességével, mert a normál felbontású kamerák esetében sem tartották ezt fontos szempontnak.
- A gyártók már ellátják ugyan az objektívjeiket a „megapixel lencse” (MP Lens) felirattal, de ez rendszerint nem elég ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelőt. A megapixeles optika konkrét megapixel értéke ugyanis általában nem szerepel a dobozon.
- Széles körben elfogadott mérőszám a megapixeles lencsék esetében az lp/mm, azaz a line pairs/millimeter – magyarul a vonalpár/mm – mértékegység, ami azt mutatja meg, hogy az objektív egy milliméteren hány képsort tud elkülöníteni. Ez az érték már jól kifejezi az objektív használati értékét.
Nézzük meg ezeket a kijelentéseket egy kicsit részletesebben is!
Tamron DC auto íriszes, varifokális MP objektív
Ha a rögzített videó CIF vagy alacsonyabb felbontásban készül (mint ahogy a néhány évvel ezelőtt telepített videó rendszerek esetében gyakorta), akkor valószínűleg minden objektívtípus megfelelőnek mondható. Sok éven át az analóg átviteli technológia és a képállomány tárolásának korlátai nem támasztottak nehezen megvalósítható követelményeket a felhasználandó objektívek minőségével szemben. Általában nem az objektív felbontása volt a lényegi tényező, sokkal inkább a fókusztávolsága vagy az, hogy day&night funkcióban működik-e a kamera. A megapixelekkel azonban hirtelen egy olyan világba csöppentünk, ahol az addig megszokott 320 horizontális pixelszám helyett hirtelen a 2000 horizontális pixelszám sem megy ritkaság számba (3 megapixeles kamerák). Emiatt a 200-700%-os növekedés miatt az objektívek minősége is sokkal fontosabbá vált.
A gyártók műszaki információi gyakran haszontalanok, mert ha például veszünk egy megapixeles kamerát, azon minden esetben szerepel, hogy 1, 1.3, 2, 3, 5 Mp-es stb. kamerával van dolgunk. A kamera optikája ezzel ritkán egyenértékű felbontású. Sajnálatos módon sok gyártó ellátja ugyan az objektívjeit megapixeles logóval, ez azonban csak abban segít, hogy megkülönböztessük őket a normál felbontású objektívektől. Arra nem ad választ, hogy hány megapixeles maga az optika. A magyarázat a gyártók marketing stratégiájában keresendő, ugyanis ha nem tüntetik fel a pixelszámot, a termék jobb minőségűnek tűnhet, mint valójában. A ködösítést az a tény is elősegíti, hogy külsőleg nem nagyon lehet megkülönböztetni egymástól egy hagyományos felbontású és egy megapixel objektívet. Természetesen ezek a kijelentések elsősorban a márkajelzés nélküli objektívekre, vagy a kevésbé ismert gyártók termékeire vonatkoznak, amikből nem kevés található a magyar piacon. A világpiac vezető CCTV objektív gyártói általában megadják a termékeik részletesebb paramétereit.
A lencsék és objektívek felbontóképességét hatásosan fejezi ki a térfrekvencia, vagyis a sötét és világos sávok hosszegységre eső száma. A térfrekvencia régóta elfogadott mértékegységének számit a lp/mm (vonalpár/mm). Alapvetően ez a mérőszám mutatja meg, hogy hány képsort képes az objektív milliméterenként „átereszteni”. Egy normál felbontású kamerának elegendő lehet egy 30 lp/mm térfrekvenciájú objektív, de egy 1,3 megapixeles kamerához már egy 60 lp/mm vagy nagyobb térfrekvenciájú optikát kellene csatlakoztatni.
Hagyományos objektív felbontása és élessége a kép szélén (Forrás: www.tamron.co.jp)
Megapixeles objektív felbontása és élessége a kép szélén (Forrás: www.tamron.co.jp)
A megapixel objektíveknél fontos tényező, hogy az objektívek felbontóképessége (lp/mm) és az általuk leképezett kép élessége a kép széle felé csökken. Más szavakkal: lehet hogy az optika középen 60 lp/mm felbontású, de a széleken csak 30 lp/mm, azaz olyan, mint egy normál optika felbontása. Az, hogy a lencse közepén és szélén nem egyforma a felbontás (azaz ez a mérőszám) abból adódik, hogy a lencse felülete görbe. A képszéleken jelentkező élességcsökkenés különösen kirívó a „noname” és a kevésbé ismert objektívgyártóknál. Érdekes tény az is, hogy az objektívek legjobb optikai teljesítménye és legélesebb képe nem akkor jelentkezik, amikor az írisz teljesen nyitott, holott ezt tartanánk kézenfekvőnek. Ebből adódik viszont, hogy a rekesznyílás csökkentésével kompenzálni lehet a képszélek felé megjelenő élességromlást, amivel ráadásul javul a kép mélységélessége is.