Strukturált hálózat

A jelen technológiája jövőbe látóknak

Alkalmazás szempontjából a strukturált kábelezés egy univerzális hálózati rendszer, amely adat (számítógép hálózat, internet), hang (telefon) és kép (televízió, kamera rendszerek) átvitelére szolgál. A felhasználó ezen a hálózaton belül tetszése szerint megválaszthatja, hogy melyik csatlakozó helyet (aljzatot) milyen szolgáltatásra szeretné használni. Akármikor változtathat az előző döntésén és a patch panelen megváltoztathatja a szolgáltatás típusát és annak elérhetőségét. Például, egy vállalati szervezeti változás esetén, ha az alkalmazottak munkahelyet változtatnak, rögtön biztosítva van az összes eddigi szolgáltatás elérhetősége számukra minden új munkahelyen (például az eredeti telefon mellékszámuk megtartását beleértve).
A telekommunikációs és a számítógépes rendszerek közös kábelezése, vagyis a strukturált hálózatok kiépítése már a 90-es években elkezdődött a PC-k rohamos terjedésének következtében. Egy jól tervezett rendszerrel azóta nem jelent gondot a munkatársak és a felhasználói állomások számának növekedése, a munkaállomások felcserélődése, a irodabérlők megváltozott igényének kiszolgálása. A hálózatok tervezésének aranyszabálya a túlméretezés. Általában az aktuális igénynél 30-50%-kal több hálózati végpontot terveznek az irodákba, de csövezéskor az 50%-os túlméretezés a minimum. Miért? Egyrészt a szervezetek fejlődnek, új dolgozókat vesznek fel, változik az igényük, átrendezhetik a helyiségeket. Másrészt azért, mert a technológia is fejlődik, egyre gyorsabban válnak elérhetővé új eszközök. Tehát legfőképpen azért, hogy a szükségszerű bővítéskor ne kelljen falat vésni az új kábeleknek.

Intelligens épületek

Eredetileg az alapigény csupán a telefonrendszer és a számítógépes hálózat összekapcsolása volt, de mára eljutottunk odáig, hogy az épületek kommunikációs, felügyeleti, gépészeti rendszereinek integrálása az infrastruktúra alapfeltétele. A jövő intelligens épületeinek irányításához egyetlen távirányító elegendő: a kaputelefon, az uszoda, a hűtő, a redőny, a fűtés, a kerti locsoló, és a többi vezérlés bárhonnan gombnyomással irányítható. Mindezek számára majd nem kell külön hálózat (ma még itt tartunk), mert az épület erős- és gyengeáramú rendszerei egyetlen hálózaton futnak. Az egyes funkciók automatizálása és közös hálózatba való kapcsolása azonos szabványú, egységes végpontok (EIB, egyesítő európai installációs buszrendszer) használatával lehetséges.
A rendszer hátterében egy PC és az arra telepített tervező- és üzembe helyező szoftver áll (EIB Tool Software). Ehhez kapcsolódik a megszokott kábeldzsungel helyett az egyetlen közös vezeték (“busz”), melynek nemcsak az elhelyezése, de a bővítése is lényegesen egyszerűbb a hagyományosnál: a falak vésése helyett elég átprogramozni. Az egyszerűbb nyomvonalvezetés csökkenti a tűzveszélyt, a rendszer használata, a hagyományossal ellentétben, képes elektroszmog-mentes környezet létrehozására. Mindez például a telefonhálózatra csatlakoztatva lehetővé teszi az ellenőrzést: betörés, vagy egy-egy háztartási gép hibájának észlelésekor a rendőrség, illetve a szerviz értesítésével.

A strukturált hálózat elemei

A strukturált hálózatban a telefonhálózat ugyanazt a kábelhálózatot használja, mint a számítógép hálózat, bár úgy tűnik, hogy egy időben, de mégsem, hiszen nanosecundumra lebontva láthatóvá válna, hogy épp melyik számítógép vagy telefon foglalja le a rendszert. A hálózatban az információt rézvezeték vagy optikai kábel, esetleg rádióhullám szállíthatja. Nézzük, mit érdemes tudni a rézvezetékről a strukturált hálózattal kapcsolatban:
kábelezés szabványai a kábelezési rendszereket átviteli sebességük alapján kategóriákba sorolják. A 90-es évek közepén koaxiális rendszereket használtak, max. 10 Mbps Ethernet kapcsolattal, manapság a Cat5E a szokásos méretezés, amely már 100Mbps sebességre képes. A Cat6 (1000 Mbps sebesség) után az új egységes szabványt a gyártók saját rendszereik fejlesztésével próbálják alakítani. A jelenlegi fejlesztések eredményeképpen lehetővé vált a CAT7, a 10Gbps átviteli sebességű kábelek használata is, amely hosszú távra tervezhetővé és fejleszthetővé teszi az épületek kábelezési infrastruktúráját.

KELine, a rendszerintegrátor

A strukturált hálózati rendszerek és lokális számítógép-hálózatok kábelezési igényeit megoldani összetett feladat. A KELine olyan szlovák rendszer, amelyben az ágazat világszínvonalon teljesítő vállalatai: az OpticalCable (USA) a Draka Norsk Kabel (Norvégia), a SETEC NETZWERKE (Svájc) és a Triton Pardubice (Cseh Köztársaság) gyártmányait integrálták. A különféle nemzeti és nemzetközi szabványoknak megfelelő paraméterekkel bíró, 20 éves rendszergaranciával rendelkező hálózati megoldások a legkedvezőbb ár-érték arányt képviselik jelenleg a piacon. Alkalmazzák a Cat5e, Cat6 valamint a 10 Gigabit Ethernet adatátvitelre alkalmas, 500 vagy 900 MHz-es Cat6A rendszert.

Érdekes eredménynek születnek a különböző átviteli sebességre képes eszközök találkozásából, ha a régi LAN rendszerhez csatlakoztatnak pl. Cat6-os bejövőkábelt vagy a az új vezetékekhez alacsonyabb kategóriájú csatlakozókat építenek be. Nagyjából az történik, mintha egy fél méter átmérőjű csövet egy szívószálhoz illesztenénk. Persze megy a rendszer, de csak úgy, mint régen. A költséges beruházásnak ilyen módon nincs értelme, talán annyi, hogy egy későbbi korszerűsítés során (amikor az árak már alacsonyabbak!) erre már nem kell költeni. A rézvezeték alkalmazásához meghatároztak egy szabvány távolságot, ami kábelnyomvonalon (tehát nem légvonalban!) legfeljebb 100 m lehet. Telepítéskor maximum 90 m-t használunk falba húzva, és a maradék 5-5 m fedezi a csatlakozáshoz szükséges mennyiséget. Ha a switch (lásd később) és a számítógép közötti távolság ennél több, akkor erősítést vagy optikai kábelt használunk.

Optikai kábel

A rézalapú vezetékezés mellett a 90-es évek óta folyamatosan nő az optikai kábelezés aránya. A kereskedelmi, ipari épületek gerinchálózatát ma már jellemzően optikai kábellel építik fel, ezt alkalmazzák a képátvitel, az automatizálás területén is.
Az optikai kábelben a jelet fény továbbítja az adótól a vevőig, ezek a berendezések alakítják át az elektromos jelet fénnyé, illetve azt vissza elektromos jellé. A jel menet közben természetesen csillapodik, az illesztési-, csatlakozási veszteség, a fizikai távolság miatt. Jelerősítő nélkül akár 100 km-nél is hosszabb átvitel is megvalósítható optikai kábellel. Nagy sávszélessége miatt pedig különösen alkalmas a számítógépes hálózatok növekvő átviteli sebesség igényét is kielégíteni.
Mégsem mindenhol szerelünk optikai kábelt, és ennek az az oka, hogy a csatlakozásoknak, illesztéseknek rendkívül precíznek kell lenniük a jelveszteség elkerülése érdekében. Igényes, vagyis költséges berendezések szükségesek az optikai kábel illesztéseinek és csatlakozásainak megoldásához. Gyári kábelcsatlakozókat használunk akkor, amikor rendszeresen szükség lesz a kapcsolat bontására, zárására. Ez lehet optikai rendező, patchpanel, vagy különféle hordozható rendszerek.
Ha nincs mód vezetékes úton kapcsolódni a belső számítógépes hálózatunkhoz, akár a távolság vagy más fizikai akadály miatt, akkor rádiós úton hozhatunk létre kapcsolatot a LAN hálózattal.

Aktív eszközök

Aktív eszköznek nevezzük azokat kiegészítő eszközöket, amelyek külső tápegység használata nélkül, saját energiaforrással rendelkeznek, így közvetlenül a hálózatra csatlakoztathatók. Funkciójuk teljesen eltérő lehet. A fontosabb aktív eszközök: a számítógépek, a hálózati nyomtatók, az IP alapú telefonok és kamerák.
Az épületbe beérkező jeleket fogadni kell, a külső és a belső hálózat közti kapu a router. A switch pedig a hálózati számítógépek folyamatos kapcsolatát biztosítja, valamint a zárt láncú videóhálózat képét, a videotelefont vagy bármilyen más IP alapú eszköz csatlakozását a hálózathoz. A fejlesztések eredményeképpen ez a két eszköz kezdi átvenni egymás funkcióit, de az alapvető különbségeket összefoglaltuk.

Switch	Router
A belső hálózat (LAN) számítógépeit köti össze. Minden egyes számítógép külön vezetékkel csatlakozik a switch-hez. A nagyméretű rendszerekhez alkalmazhatunk olyan speciális switch-et, amely ellátja a router feladatát is.	A külső hálózatot csatlakoztatja a belső hálózathoz (LAN). Alapjáraton ma már minden felszerelt routert tartalmaz legalább 4 (nagyobbaknál 8 vagy több) csatlakozást, amelyek switch-ként üzemelnek.

Videószerver csatlakoztatja az analóg videókamerákat az IP hálózathoz. Az intelligens videoszerverek automatikusan figyelik a rendelkezésre álló sávszélességet, és ehhez képesek alkalmazkodni is, vagyis a folyamatos adás mellett a képminőséget változtatni.
Léteznek már intelligens szünetmentes tápegységek , amelyek működése a hálózatra csatlakozva figyelemmel követhető, a beállításai távprogramozással elvégezhetőek.

Rack szekrény

A strukturált hálózat lelke a rack (rendező)szekrény, amely már nem aktív eszköz, mégis itt futnak össze a szálak. Mit is rendez ez a szekrény? Az ügyfél igényinek megfelelően alakítja ki a hálózatot. Bővíthető, és teljesen rugalmasan variálható. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a felhasználó dönti el, hogy a telepítéskor meghatározott számú csatlakozóaljzatra mi kerüljön: számítógép, telefon, nyomtató, IP telefon. És mindezt bármikor át is alakíthatja.
A rack szekrényben:

• találjuk a patch panelt, áttekinthető fésűs vagy gyűrűs panelekkel, melyeken kifejtük a kábeleket,
• helyezzük el a routert és a switch-et,
• ide érkezik az internet ADSL vagy ISDN rendszeren,
• található a szünetmentes tápegység
• van elhelyezve a telefonalközpont
• beépítve egy tálca is segít elhelyezni ez egyéb szükséges eszközöket, amelyek nem rendelkeznek megfelelő rack csatlakozással.

Strukturált hálózatok gyakorlati kivitelezése

A strukturált hálózat kiépítését legegyszerűbben az építkezéssel vagy komolyabb felújítással egy időben lehet elvégezni, amikor már az elektronikai és gépészeti tervezés szakaszában elkezdődhet a kábelhálózat tervezése is. Ebben az esetben a csövezést és a kábelezést a szerelésekkel egy időben végzik. Kész épületben fontos szempont, hogy minél kisebb rombolással és kényelmetlenséggel járjon a telepítés, ilyenkor a falakon magasan elvezetett kábelcsatornákba kerülnek a vezetékek. Célunk, hogy Ön és munkatársai a számítógép felgyorsult működésén kívül mást szinte észre se vegyenek a munkánkból, abból hogy ott jártunk.

A telepítési munkák sorrendje meghatározott, de az ütemezés a megrendelő idejétől és igényétől függ:

• 1. fázis: A tervezési feladatokat épületgépész vagy tervezésben jártas (szabványok, épületgépészeti előírások, tűzvédelmi szabályok ismerete) informatikus végezheti.
• 2. fázis: A csövezés vagy a kábelcsatornák felszerelése. A kábelvezető csöveket a falba vésve helyezik el, a kábelcsatornákat csavarozással vagy ragasztással rögzítik.
• 3. fázis: A kábelek behúzása a csövekbe illetve a kábelcsatornákba. Elővigyázatosságot igénylő feladat, hogy a kábelek megőrizzék sértetlenségüket.
• 4. fázis: A kábeleket be kell kötni az elosztóknál és a munkaállomások végpontjainál.
• 5. fázis: Beüzemelés. A szükséges ellenőrzések után próbaüzemre beindítjuk a rendszert. A tesztelést követően kerül sor a végleges üzembe helyezésre.

Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018