Árki László: A Paksi Atomerőmű videórendszere
Megjelent a Magyar Biztonságtechnika című lapban
A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 1999-ben pályázatot hirdetett technológiai célú videó megfigyelő rendszer koncepciótervének kidolgozására. A pályázaton hat cég, köztük a mi vállalkozásunk vett részt.
A pályázati kiírásban a műszaki tartalomra vonatkozó elvárások a következők voltak:
A reaktorcsarnokban működő 250 Mp-os híddaruk meglevő video rendszerének teljes kiváltását kérték korszerű és megbízható eszközökkel. A daru a reaktorok üzemvitele során periódikusan előforduló technológiai folyamatok megvalósításának egyik fontos eszköze, a reaktorok belső részegységeinek ki- és beemelését és a reaktorcsarnokon belüli mozgatását végzik vele. A munkafázisok egy részében, amikor valamelyik reaktor szétszedett állapotban van, a reaktorcsarnokban nem tartózkodhat személyzet, így a daruzást távirányítással, egy elszeparált (távirányító) helyiségből végzik.
Az új rendszernek teljes mértékben igazodnia kell az említett technológiai folyamatokhoz, használata minimalizálja a veszélyes, vagy egészségre ártalmas munkavégzést. A megbízható működés a tervezés fő szempontja legyen. Legyen mód a teljes körű képi dokumentálásra.
A tervezési munkát a daruzással összefüggő technológiák alapos tanulmányozásával kezdtük, amiben a rendszert üzemeltető Reaktor Karbantartó Osztály munkatársai segítettek. Elemeztük és megismertük a meglevő rendszer működését és annak hibáit.
Megállapításaink a következők voltak:
A régi rendszer a 70-es években készült. Az elektronikai eszközök , berendezések akkori fejlettsége számos feladat megoldását nem tette lehetővé, vagy csak bonyolult, mechanikus -elektromechanikus eszközök egyedi tervezésével és legyártásával. Példaként említjük, hogy az alkalmazott kamerák egy részét nem tudták optimális helyen elhelyezni a kábelelvezetési nehézségek miatt. Az azóta eltelt időszakban egyes részegységek (pl. kamerák, monitorok) minőségi cseréje történt, de rendszertechnikai fejlesztésre nem került sor.
Az utóbbi 30 évben az elektronikai ipar, ezen belül a VIDEO-technika is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ennek következményeként a ma rendelkezésre álló eszközökkel lényegesen több információt szolgáltató, megbízhatóbb rendszer tervezése vált lehetővé.
Az elemző munkát követően került sor az új rendszer koncepciójának kidolgozására.
A következőkben bemutatjuk a koncepcióterv néhány érdekesebb részletét:
Az új rendszer megtervezésénél elsődleges szempontként vettük figyelembe a megbízható működést, a balesetveszély csökkentését és az egészségkárosító munkavégzés minimalizálását.
- A radioaktív szennyeződésnek kitett kamerákhoz speciális hermetikus kameraházakat terveztünk, amelyek könnyen cserélhetőek, és vízbe merülésük nem jár meghibásodással.
- A hagyományos világítótestek helyett infravilágítókat alkalmaztunk, amelyek hosszabb élettartamúak, és nem törékenyek, így nem hullhat üvegcserép a megbontott reaktorba.
- A kritikus kábelszakaszokat, valamint a mozgó mechanikai alkatrészeket igénylő jelátviteli utakat mikrohullámú adó-vevő párokkal váltottuk ki.
- A vezeték nélküli videójel átvitel alkalmazásával olyan helyeken is tudtunk kamerákat elhelyezni, ahol korábban nem, így több, és pontosabb képi információ áll rendelkezésre a távirányított munkában.
- A darufülkében lapos LCD monitorokat alkalmaztunk, hogy az amúgy is szűk helyet ne csökkentsük.
- Minden kamera jelét elvezettük a megfigyelőhelyre, így a rendszer fontos részegységeinek meghibásodása esetén is (pl. mátrix, rendszervezérlő) rendelkezésre állnak a videójelek. Ez teszi lehetővé a teljes körű képi dokumentálást, archiválást, és figyelmeztető jel képzést, ha valamelyik videójel megszűnne.
- Minden kamerára kiterjedő folyamatos digitális képrögzítést terveztünk, külön archiválási lehetőséggel.
- A videórendszer minden részegységéhez szünetmentes tápellátást terveztünk.
- Kis csillapítású koaxiális kábelekkel terveztük a rendszert, így közbenső jelerősítésre nincs szükség.
- Egyes kamerapozíciókba nagy fölbontású színes, teljes távvezérlési lehetőséggel rendelkező kamerákat terveztünk, amelyekkel a munkafolyamatok bármely részlete igen jól kontrollálható.
- A videórendszer programozási lehetőséggel is rendelkezik, így az ismétlődő műveletekhez tartozó kamera beállítások, kameramozgások, képkiválasztások az előre megírt program szerint egyszerűen előhívhatóak.
- A teljes rendszerhez több szintű, jelszavas hozzáférés programozható az illetéktelen kezelés megakadályozására.
A pályázat elnyerését követően megbízást kaptunk a kiviteli tervdokumentáció elkészítésére.
A tervezés műszaki része nem okozott különösebb problémát, mert a koncepcióterven csak minimális változtatásokat kellett végezni. Ebben a fázisban került sor annak a kísérletnek az elvégzésére, amely a mikrohullámú VIDEO-jel átvitelek egymásra gyakorolt hatását hivatott tisztázni. Szerencsére a csatornák, és az antennapolarizációk helyes megválasztásával sikerült megtalálni a jó megoldást.
A végleges rendszertechnikai terv az alábbi:
A tervezés során el kellett sajátítanunk a PA Rt-nél alkalmazott tervezési módszereket, jelölésrendszert, valamint a kiviteli tervekre vonatkozó kötelező formai és tartalmi szabályokat. A feladat bonyolultságára jellemző, hogy a kész terv 20 tervfejezetet tartalmaz. Egy tervpéldány kb. 1200 oldalból, ezen belül 280 db rajzos dokumentumból áll. A terv szöveges és rajzos dokumentumait is elektronikus formában készítettük el. 2 példányt CD lemezre írva, 6 példányt nyomtatott formában adtunk át.
A terveket az erőmű illetékes osztályai ellenőrizték, majd a tervzsűri döntött a terv használhatóságáról. A föltárt hibák, hiányosságok kijavítását követően történt meg a kiviteli terv engedélyezése.
A rendszer kivitelezése az 1., 2. reaktorblokkon 2001-ben, a 3., 4. reaktorblokkon 2002-ben került sor. A munka megkezdése előtt a kiválasztott dolgozóinkat föl kellett készíteni a különleges körülmények közötti munkavégzésre. Orvosi vizsgálaton estek át, majd „Nukleáris Technika”, „Sugárvédelem”, „Munka- és tűzvédelem” tárgyakból kellett fölkészülni és vizsgát tenni. El kell sajátítani a primerköri szerelésekre vonatkozó szigorú szabályokat, például a „tiszta szerelés” munkamódszerét.
A kivitelezést a tervezett ütemben tudtuk végezni, a tervtől való eltérésre nem került sor. Az elkészült rendszert a terv részét képező „helyszíni üzembe helyezési munkaprogram” szerint élesztettük, mértük, programoztuk, és adtuk át. A 3 hónapos próbaüzem során néhány kamera és infravilágító beállítását kellett változtatni, és a rendszer programozásán kellett finomítani. A két rendszer végleges használatba vétele 2002 áprilisában történt meg.
A cégünk életében nem mindennapi tervezési és kivitelezési munka igen komoly megtiszteltetés, és az 1996. óta folyamatos munkakapcsolatunk elismerése volt a Paksi Atomerőmű Rt. részéről. Végezetül, de nem utolsó sorban meg kell említenem kollégáim kitűnő és sokszor áldozatkész munkáját, amely nélkül ezt a szép eredményt nem érhettük volna el.
