A tűzjelző rendszer hatósági engedélyeztetése
Jelentős változások (nevezhetnénk szigorításoknak is) léptek életbe 2008. május 22-én az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) megjelenésével. A jogszabály meghatározza a tűzvédelmi tervezői jogosultságot az alábbiak szerint.
|
OTSZ 9/2008. (II. 22.) ÖTM – részletek
Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, építész-, elektromos-, gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni a tűzvédelmi műleírás elkészítésébe. |
Az új jogszabályban bevezetésre került a tervezői (a kivitelezésért felelős) művezető és az üzembe helyezési mérnök funkciója. Továbbra is a tűzoltó hatóság adja ki a használatbavételi engedélyt, de döntésében már az üzembe helyezési mérnök nyilatkozatára hagyatkozik. Ebben a nyilatkozatban vállalja a felelősséget az üzembe helyezési mérnök, hogy a tűzjelző rendszer minden hatályos szabványnak és a tervdokumentációnak megfelel, az eszköz és anyagfelhasználás az előírások szerint történt.
Ügyfeleinknek gyakran okoz meglepetést a jelenlegi szigorú, kissé bonyolultnak tűnő rendszer és az engedélyeztetések időigénye. Azonban szem előtt kell tartani, hogy mindezek a követelmények elsősorban az emberéletek védelmében és adott esetben a vagyonvédelem érdekében ilyen szigorúak.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a hatósági engedélyköteles minősített tűzjelző rendszerek tervezési és kivitelezési valamint engedélyeztetési folyamatát – remélhetőleg így Ön is áttekinthetőnek találja.
| Mit tesz az ügyfél? | Mit teszünk mi(tervező / kivitelező)? | Szakhatóság (tűzoltóság) | |
| 1. | Minősített tűzjelzőt kíván telepíttetni, megkeresi a tervezőt. | ||
| 2. | Egyeztetnek: igényfelmérés (eszköz, költség, időzítés). | ||
| 3. | A tervező árajánlatot ad. | ||
| 4. | A.) Az árajánlatot elfogadja, megrendeli a tűzjelző rendszer tervezését és/vagy kivitelezését.
B.) További egyeztetés szükséges. |
||
| 5. | A tervező kiviteli tervet készít az OTSZ alapján:
A beépített tűzvédelmi berendezés műszaki terve tartalmazza a tervezői nyilatkozatot, a műszaki leírást, a telepítési-, bekötési-, és kapcsolási rajzokat. A terv alkalmas a szakhatósági engedélyezésre és ez alapján kiépíthető és beüzemeltethető a tűzjelző berendezés. |
||
| 6. | A tervező a tűzoltó Szakhatóságtól létesítési engedélyt kér a kiviteli terv alapján. | A Tűzoltóságnak 30 napon belül választ kell adnia, de ezt írásos indoklással még meghosszabbíthatja. | |
| 7. | A tűzoltó Szakhatóság állásfoglalása a létesítési engedéllyel kapcsolatban megérkezik. Ha ezt az ügyfél / tervező nem fogadja el, jogorvoslattal élhet.
Csak az engedély birtokában kezdődhet a kivitelezés! |
||
| 8. | Kivitelezés: Az építkezés megfelelő fázisában szükséges elvégezni a vezetékezést, az érzékelők telepítését. Utolsó lépés a rendszer programozása. | ||
| 9. | Az üzembe helyezési mérnök elkészíti a megvalósulási tervet. Ellenőrzi, lepróbálja a rendszert.
Nyilatkozatot ad a rendszer megfelelőségéről. |
||
| 10. | A kivitelező a Tűzoltó Szakhatóságtól használatbavételi engedélyt kér.
A megvalósulási terv, az üzembe helyezési mérnök nyilatkozata, a karbantartási szerződés, oktatási jegyzőkönyv, üzemeltetési és karbantartási napló birtokában a kivitelező meghívja a tűzoltót a bejárásra. |
||
| 11. | A terület bejárása: A Tűzoltóság képviselője személyesen ellenőrzi a dokumentációt, benne az üzembe helyezési mérnök nyilatkozatát, amely szerint a telepítés megfelel a hatályos szabványoknak és a kivitelezési tervnek, a meghatározott anyagok, eszközök kerültek felhasználásra, a rendszer működőképes. | ||
| 12. | Átadás. | ||
| 13. | A Tűzoltó Szakhatóságtól a használatbavételi engedély megérkezik. | ||
Tűzvédelmi szabályzatra vonatkozó előírások
Tűzvédelmi Szabályzatot jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltatóknak, illetve a társasházak, lakásszövetkezetek tulajdonosának, kezelőjének kell elkészítenie. Jogszabályban meghatározott esetekben a Tűzvédelmi Szabályzat mellékleteként Tűzriadó Tervet is kell készíteni.
A munkáltatók főbb feladatai:
-
A tűzvédelmi szabályok megismertetése, azaz a tűzvédelmi oktatás és annak dokumentálása, dolgozókkal/alkalmazottakkal. Ez kiterjed pl. tanulókra, szállóvendégekre, bérlőkre is.
-
A tűzesetek megelőzése.
-
Tűz esetén szükséges feladatok megállapítása.
-
Ha a jogszabály elrendeli, akkor az előző szabályok írásba foglalása a Tűzvédelmi Szabályzatban, illetve a Tűzriadó Tervben.
-
A helyi változások tűzvédelmi hatásainak felmérése, dokumentálása.
-
A tűzvédelmi berendezések beszerzése, üzembiztos állapotban tartása, ellenőrzése, felülvizsgálata és karbantartása, az üzemeltetéshez szükséges iratok és nyilvántartások naprakész vezetése.
-
elektromos hálózat és a villámvédelmi rendszer;
-
hő- és füstelvezetők, ablakok;
-
tűz-vízhálózat;
-
menekülési útvonal, kiürítési lehetőség biztosítása,
-
tűzoltó készülékek;
-
tűzjelző működése;
-
tűzvédelmi jelzőtáblák megléte.
| A Tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény) 19. § (1) szerint:
“A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő család-tagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük”. |
| Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat [35/1996. (XII. 29.) BM rendelet] 57. § (1) szerint:
“A kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös képviselője, intéző bizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról. |
Tűzjelző- és oltóberendezések telepítésének előírásai
Hol és mikor kötelező a tűzjelző és -oltóberendezések telepítése?
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló rendeleteket. Ennek 1. számú mellékletében találjuk a tűzjelző- és oltó berendezések létesítésének előírásait. Ezen berendezések létesítésére és átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni, amelyet a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell. Az alábbiakban részletezzük, hogy milyen típusú, méretű épületben milyen fokú kötelezettségek adódnak a tűzjelző és -oltóberendezésekkel kapcsolatban.
A Szabályzat rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglévők átalakításakor vagy bővítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni.
| Az épület jellege | beépített tűzjelző berendezés
kötelező-e |
beépített tűzoltó berendezés
kötelező-e |
|
| 1. | Szállásépület | ||
| 1.1. | Középmagas és magas épületekben (13,65 méter felett ) |
igen
|
igen
|
| 1.2. | Többszintes épületekben, ha egy időben legalább 20 ember elhelyezése biztosított |
igen
|
|
| 2. | Iroda, igazgatási és oktatás, óvoda, bölcsőde | ||
| 2.1. | Magas épületekben (30 méter felett) |
igen
|
igen
|
| 2.2. | Többszintes és középmagas épületekben 500 m2 alapterület felett |
igen
|
|
| 2.3. | Pénzintézetek épületeiben |
igen
|
|
| 2.4. | Az épületek számítógép-központjaiban, ha alapterületük meghaladja a 150 m2-t |
igen
|
igen
|
| 3. | Egészségügyi létesítmények | ||
| 3.1. | A háromszintesnél magasabb rendelőintézetben |
igen
|
|
| 3.2. | Fekvőbeteg-ellátás |
igen
|
|
| 3.3. | Fekvőbeteg-ellátás középmagas és magas épületben (13,65 méter felett) |
igen
|
igen
|
| 3.4. | Fekvőbeteg-ellátás, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300 főt |
igen
|
igen
|
| 4. | Speciális egészségügyi és szociális létesítmények | ||
| 4.1. | Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására és/vagy időskorúak (60 év felett) egészségügyi, ellátás és/vagy felügyelet melletti elhelyezésére szolgáló, legfeljebb kétszintes épületekben, ha az egy tűzszakaszban lévők száma meghaladja a 100 főt vagy egyirányú kiürítés esetén az 50 főt |
igen
|
|
| 4.2. | Fogyatékos személyek (mozgássérültek, vakok, siketek stb.) elhelyezésére, tartózkodására és/vagy időskorúak (60 év felett) egészségügyi, ellátás és/vagy felügyelet melletti elhelyezésére szolgáló kétszintesnél magasabb épületekben, ha a rendeltetés a harmadik szinten vagy a felett kerül kialakításra, a rendeltetés szintenként összesített alapterülete meghaladja a 3000 m2-t |
igen
|
igen
|
| 5. | Kényszertartózkodásra szolgáló épület | ||
| 5.1. | Ha az egy tűzszakaszban lévő személyek száma meghaladja a 100 főt vagy háromszintesnél magasabb épületben |
igen
|
|
| 6. | Művelődési épületek | ||
| 6.1. | Ha a befogadóképesség meghaladja a 300 főt |
igen
|
|
| 6.2. | Múzeum, könyvtár, levéltár esetében, amennyiben azok összesített alapterülete meghaladja az 1000 m2-t |
igen
|
|
| 6.3. | Színházakban a színpad védelmére, ha annak belmagassága meghaladja a 8 métert |
igen
|
igen
|
| 6.4. | A művelődési épület talajszint alatti helyiségeiben, amennyiben azok alapterülete meghaladja az épület földszinti alapterületének 80%-át, és a számított tűzterhelés meghaladja az 1500 MJ/m2-t |
igen
|
igen
|
| 6.5. | 13,65 m építményszint felett lévő filmszínházakban, továbbá ott, ahol a nézőterek összesített befogadóképessége meghaladja az 1000 főt |
igen
|
igen
|
| 7. | Sportcélú épület | ||
| 7.1. | Zárt sportcélú épület esetén, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a 2000 m2-t (ha az épületet eredeti rendeltetésétől eltérő rendezvényekre is használják, akkor ezt is figyelembe kell venni) |
igen
|
|
| 8. | Kereskedelmi létesítmények | ||
| 8.1. | Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe meghaladja a megengedett tűzszakasz méret 50%-át |
igen
|
|
| 8.2. | Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített alapterülete meghaladja a 2000 m2-t |
igen
|
|
| 8.3. | Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként Összesített alapterülete meghaladja a 8000 m2-t |
igen
|
igen
|
| 8.4. | Kereskedelmi létersítmény három szint és szintenként összesített 1000 m2 alapterület felett |
igen
|
|
| 8.5. | Kereskedelmi létesítmény 13,65 méter felett |
igen
|
igen
|
| 9. | Raktározási, tárolási rendeltetés | ||
| 9.1. | Az 500 m2 feletti alapterületű raktárhelyiségek – kivéve az ömlesztett mezőgazdasági tárolóhelyiséget -, melyekben éghető anyagok, termékek tárolását végzik. A tárolt anyagok és az épület tűzvédelmi jellemzőinek is az oltási körülmények figyelembevételével kell az oltóberendezések szükségességét meghatározni, különös tekintettel a 6,00 méternél nagyobb tárolási magasságú, 1500 MJ/m2-nél nagyobb tűzterhelésű és 3000 m2-t meghaladó összesített alapterületű helyiségekre. |
igen
|
|
| 9.2. | Többszintes mélygarázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak, és az alsóbb szintek elhagyása csak a felette lévő szinteken keresztül történhet. |
igen
|
igen
|
| 9.3. | Zárt garázs, mely 13,65 méter felett kerül kialakításra |
igen
|
igen
|
| 9.4. | Gépesített garázs, illetve többszintes zárt garázs, melyben szintenként 20-nál több gépjárművet tárolnak |
igen
|
igen
|
| 10. | Mezőgazdasági és ipari termelő épület | ||
| 10.1. | Középmagas és magas épületek (egyéb esetekben az előállított, feldolgozott anyag és az épület tűzvédelmi jellemzőinek, valamint oltási körülményeinek figyelembevételével kell a berendezések szükségességét meghatározni) |
igen
|
|
| 11. | Egyéb | ||
| 11.1. | Porrobbanás-veszélyes berendezés(ek) belső terében, ha a szakhatóság előírja |
igen
|
igen*
|
| Vegyes rendeltetésű épületek esetében az 1-11. pontban szereplő rendeltetéseknél meghatározott követelmények figyelembevételével kell a tűzjelző és/vagy oltóberendezést létesíteni. |
* Robbanás elfojtó berendezést kell létesíteni.