Oktel Elektronikai Kft.

A tűzjelző rendszer karbantartása és felülvizsgálata életet menthet

A tűzjelző rendszer valódi működése akkor kezdődik, amikor Önök, megrendelők már túl vannak a terveztetési, telepítési, esetleg engedélyeztetési fázisán. A beüzemelés kezdetéig mi, a kivitelezők azon dolgoztunk, hogy tűzjelző rendszer megfelelően elássa a feladatát, úgy, hogy az Önök életét, munkáját ne zavarja, működése szinte észrevétlen legyen. De ez nem jelenti azt, hogy a továbbiakban semmi dolgunk nincs a tűzjelző rendszerrel, sőt: a hátralévő teljes élettartama alatt rendszeresen el kell végezni a karbantartást és a felülvizsgálatokat.

Ezek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen az egyik legnagyobb veszély, ha védettnek hisszük magunkat egy működésképtelen tűzjelző rendszer mellett.

A tűzjelző berendezést hatósági átadásakor több szempontból ellenőrzik. Egyrészt, hogy a rendszer a szabványoknak és előírásoknak megfelel-e, másrészt, hogy a terveknek megfelelően történt-e a kivitelezés, a megfelelő anyagokat, eszközöket építették-e be, és a legfontosabb szempont: tűz esetén megfelelően fog-e működni a rendszer. A tűzjelző rendszer kizárólag a hatósági engedély birtokában kezdheti meg működését. Optimális esetben 20 évig is zökkenőmentes üzemidőre számíthatunk, de a gyakorlatban természetesen hamarabb elavulnak az eszközök. A tűzjelző berendezések üzemszerű állapotban nem kikapcsolhatóak, kivéve a karbantartások és hibajavítások során alkalmazott átmeneti, részleges kiiktatásokat.

Az átadás után a berendezés általában láthatatlanul és hallhatatlanul dolgozik, de az időközben bekövetkező változásokat és meghibásodásokat észlelni és javítani kell a rendszer működőképességének megőrzése céljából.
A tűzjelző rendszer legjobb próbája az éles helyzet, de ilyenkor azonnal és megbízhatóan kell működnie; már nincs lehetőség semmiféle hiba kijavítására. A hosszú távú megbízható működés tehát csak a rendszeres felülvizsgálatokkal és karbantartásokkal biztosítható.
A hatósági engedélyhez nem kötött tűzjelző rendszerek esetében a fenntartó számára nem kötelező, csak választható a karbantartás igénybevétele, ezt mi a kötelező karbantartásokhoz hasonló felelősséggel kezeljük.

A tűzjelző rendszer felülvizsgálatának és karbantartásának további célja, hogy a téves jelzéseket a minimálisra szorítsuk. Minden gondosság ellenére bármelyik rendszernél előfordul bizonyos %-ban téves jelzés, hibás működésből származó felesleges riasztás. Ezek az események számos, időnként nagyon költséges következménnyel járnak: tűzoltósági vonulások, az épület szükségtelen kiürítése, áramtalanítása, egyes tevékenységek leállítása és az ezekből adódó tetemes anyagi károk. A karbantartással elkerülhetjük, hogy a gyakori téves jelzések hiteltelenné tegyék a tűzjelzőberendezés riasztását.

Jelenleg a tűzjelző rendszerek karbantartásával a 2/2002 (1.23.) BM rendelet 2. sz. mellékletének V/2. fejezete az irányadó. A rendeletek továbbá a karbantartások elvégzését szakképesítéshez kötik (32/1997.(V.9.) BM rendelet).

Minden létesítmény üzemeltetőjének feladata, hogy kijelöljön egy tűzvédelmi felelős személyt (nagyobb létesítmény esetén tűzvédelmi felelőst), aki a tűzvédelmi berendezés rendeltetésszerű használatáért, a karbantartásokért és felülvizsgálatokért felelősséggel tartozik. A tűzkarbantartó szakember is lehet az üzemeltető alkalmazottja, de lehet a berendezést telepítő és a karbantartásra szerződött cég szakembere is. Cégünk fennállása óta kizárólag ezzel az utóbbi gyakorlattal találkoztunk. A karbantartás elvégzéséhez szükséges szakképesítésről a 26/2005. (V.28.) BM rendelet rendelkezik.

A karbantartásokat rendszeresen napi, heti, féléves és éves gyakorisággal el kell végezni, továbbá minden egyedi helyzetben, amely a megfelelő működést veszélyezteti vagy meghibásodásra utal. Ilyen helyzetek például a téves riasztás, a valódi tűzjelzés, az átprogramozás, a karbantartó váltás, jelentősebb áramszünet vagy üzemszünet. A napi és heti felülvizsgálatokat az üzemeltető által kinevezett tűzvédelmi felelős személy kötelessége elvégeztetni, egyébként a szakképzettséggel rendelkező karbantartó feladata.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük a tűzkarbantartó és a tűzvédelmi felelős személy feladatait, elsősorban azért, hogy ügyfeleink számára segítsük az eligazodást az előírások útvesztőjében és azért is, hogy lehetőleg minden várható eseményre és váratlan tényezőre felkészítsük őket, köztük Önt is, ha éppen tűzjelzőrendszer kivitelezése előtt áll.

A tűzkarbantartó feladatai

A felülvizsgálat és karbantartás előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, a MSZ 9785-2:1980-as szabvány (Tűzjelző berendezés, főbb egységek, létesítés és felülvizsgálat) és a BS 5839:1-1988 (Épületek tűzérzékelő és -jelző rendszerei, Tervezési, létesítési és karbantartási szabályzat) tartalmazzák.

Fentiek alapján elmondható, hogy a szakképzett tűzkarbantartónak a felülvizsgálatok során a következő területeket kell ellenőriznie, valamint minden ellenőrzést és észlelt állapotot dokumentálnia:

• a személyi feltételeket (a kezelőszemélyzet felkészültségét, az üzemeltetési napló vezetését, az állandó felügyelet meglétét);

• a környezeti feltételeket (a létesítményben bekövetkezett építészeti vagy funkcionális változásokat, az érzékelők és jelzésadók megfelelően szabad helyzetét, a téves jelzések lehetséges okait);

• a műszaki feltételeket (valamennyi hibaállapotot, a tápegységet, a kezelőegységeket, hurkonként legalább egy érzékelőt, a hang- és fényjelzők működését, a távfelügyelet felé menő átjelzést stb.).

Az előírások szerint évente egyszer minden érintkezőt legalább egyszer ellenőrizni kell. Negyedéves karbantartás esetén értelemszerűen egy alkalommal az érintkezők legalább negyedét, de valamennyi zónában legalább egy érzékelőt is felül kell vizsgálni. A tűzjelző berendezések rendszeres felülvizsgálata során felmerült hibákat a karbantartóknak haladéktalanul ki kell javítani, továbbá a rendszeres karbantartási feladatokat el kell végeznie.

Rendszeres tűzkarbantartási feladatok:

• a központba érkező kábelcsatlakozások megerősítése;
• akkumulátorok cseréje az előírt időközönként;
• érzékelők tisztítása;
• a megbízhatatlanul működő, több téves jelzést adó érzékelők cseréje.

• a felülvizsgálat, karbantartás idejét;
• a vizsgált részegységek felsorolását;
• az elvégzett tevékenységeket;
• a karbantartott (tisztított, javított, cserélt) részegységeket;
• a tapasztalt állapotot;
• a karbantartást végző személy adatait.

A tűzvédelmi felelős feladatai

• a tűzjelző berendezés kezelőinek oktatása;

• a rendszer karbantartójával való kapcsolattartás, szerződések megkötése;

• a napi és heti felülvizsgálatok és karbantartás irányítása;

• a karbantartó munkájának segítése, ellenőrzés;

• a létesítményben bekövetkezett változásokról értesítenie kell a karbantartót (aki ezeket figyelembe véve esetleg részben módosítja a tűzjelző-rendszert);

• biztosítania kell az érzékelők szabad légterét 0,5 m sugarú körben;

• gondoskodik arról, hogy a kézi jelzésadók láthatóak és megközelíthetőek legyenek;

• biztosítja, hogy a hang- és fényjelzők ne legyenek takarásban;

• ügyel arra, hogy hozzáférhetőek legyenek a tűzjelző központ egységei, beleértve az ezekhez tartozó kulcsokat és jelszavakat;

• a téves tűzjelzések elkerülése érdekében a létesítményben dolgozókkal ismertetnie kell a tevékenységük esetleges hatását a tűzjelző berendezésre;

• a tűzvédelmi berendezéssel kapcsolatos dokumentumok őrzése: üzemeltetési, karbantartási napló megvalósulási terv, hatósági engedélyek.

• Felügyelnie kell, hogy az üzemeltetési/karbantartási naplóban az alábbiak szerepeljenek:
  1. a felelős személy neve, elérhetőségei;
  2. a szerződött karbantartó elérhetőségei;
  3. minden tűzjelzés (valódi, teszt, téves), a bekövetkezés idejével, az érzékelő eszköz azonosításával és a jelzés kiváltó okával (ha ezek ismertek);
  4. minden hibajelzés és bekövetkezésének ideje;
  5. minden felülvizsgálat vagy javítás és elvégzésének ideje;
  6. minden kiiktatási és tiltási művelet és elvégzésének ideje;
  7. a rendszer mindennemű módosítása és üzembeállításának ideje.

• Ellenőrizze / ellenőriztesse legalább 24 óránként,hogy a rendszer nyugalmi állapotban van-e, ha nem, akkor kijelzett hibát be kell jegyezni az üzemeltetési naplóba.

• Ellenőrizze, hogy az előző hibabejegyzésre megtörtént-e az intézkedés.

A tűzvédelmi felelős személy feladatai a havi ellenőrzések során:

• Hurkonként egy kézi jelzésadót működtetve tűzjelzést kell generálni, hogy a rendszer kijelzéseit, a távjelzést, a hangjelzést és az egyéb figyelmeztető eszközök működését ellenőrizni lehessen (a hangjelzők ne szóljanak 1 percnél tovább, így az ellenőrzés és egy valós tűzjelzés könnyen megkülönböztethető a későbbiekben).

• Minden hónapban más-más kézi jelzésadót kell működtetni!

• Az ellenőrzés eredményét és a kézi jelzésadó számát fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóban.

• Az ellenőrzés során tapasztalt hibákat fel kell tüntetni az üzemeltetési naplóban, és a hiba elhárítását meg kell kezdeni.

• A tartaléküzem számára használt vészüzemű generátorokat havonta egyszer, a normál tápellátási hiba szimulálásával el kell indítani, és egy órán keresztül kell működtetni terhelés alatt.

• Az ellenőrzés megkezdéséről és befejezéséről értesíteni kell a távfelügyeletet és a bent tartózkodókat.

A tűzvédelmi felelős személy feladatai a féléves és éves ellenőrzés során:

A rendszeres féléves és az éves felülvizsgálatok, karbantartások a szakképzett karbantartó feladatai. Az üzemeltető részéről felelős személynek ezekben az esetekben:

• Gondoskodik arról, hogy a munkákat egy szerződött, szakképzett karbantartó végezze.

• Biztosítja a karbantartó számára az optimális munkavégzés feltételeit (bejutás elzárt, nehezen megközelíthető helyekre stb.).

• Ellenőrzi, hogy a karbantartó az alább felsorolt munkákat, ellenőrzéseket elvégezte.

• Végül igazolja és jegyzőkönyv alapján átveszi az elvégzett munkát.

• Tűzeset után: a szakképzett karbantartóval ellenőrizteti a tűz során esetleg sérült érzékelőket, eszközöket, kábeleket, szerelvényeket, minden hiányosságot, hibát feljegyez/tet az üzemeltetési naplóba, melyek javítását lehetőleg azonnal meg kell kezdeni.

• Téves jelzések után: azonosítani kell a téves jelzést kiváltó okot, az eseményt fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóba. Ha a kiváltó okot nem lehet pontosan meghatározni, akkor a jelzés idején az érzékelő környezetében fennálló viszonyokat (tevékenységek, események) kell feljegyezni és értesíteni kell a karbantartót.

• A rendszer meghibásodása esetén: meg kell határozni a meghibásodott területet, és a hiba kijavításáig fokozott személyi felügyeletet (tűzőrséget) kell biztosítani, az eseményt fel kell jegyezni az üzemeltetési naplóba, a hiba mielőbbi kijavításának érdekében értesíteni kell a szakképzett karbantartót.

• A tűzjelző rendszer helyszíni vagy távolról történő változtatása, módosítása esetén: gondoskodnia kell arról, hogy átprogramozás, újra-parametrizálása esetén a szakképzett karbantartó a lehető legrövidebb időn belül újra ellenőrizze a tűzjelző működését.

• A tűzjelző rendszer hosszú üzemszünete után: az éves felülvizsgálatnak megfelelő ellenőrzéseket el kell végeztetni és a munkák eredményéről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

• Új tűzvédelmi karbantartóval kötött szerződés után: az új karbantartó számára biztosítani kell a tűzjelző rendszerrel kapcsolatos minden szükséges dokumentációt (megvalósulási terv, üzemeltetési napló, a rendszer eszközeinek dokumentumai) és hozzáférési jogosultságot (jelszavak, kulcsok stb.) Ellenőriztetni kell, hogy a tűzjelző rendszer megfelel az aktuális előírásoknak (érzékelő lefedettség megfelelő, elegendő a hangerő mindenütt, kábelezés minősége megfelelő stb.). A karbantartónak azt is vizsgálnia kell, történtek-e olyan jellegű változások az épületben, a tárolt anyagokban, az alkalmazott technológiában a rendelkezésre álló dokumentumokhoz képest, amelyek a tűzjelző működését hátrányosan befolyásolhatnák. Az elvégzett ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

• A tűzjelző berendezés működésképtelenséghez vezető meghibásodását valamint üzemen kívül helyezését a módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében a hivatásos önkormányzati, illetőleg az önkéntes tűzoltóságnak be kell jelenteni.

 

A tűzjelző központot és érzékelőket gyártók a fejlesztéseknél nem az egyre nagyobb érzékenységű, hanem az egyre stabilabban, téves jelzések nélkül működő rendszereket tekintik irányadónak. (lásd:tűzjelző rendszer elemei) E törekvések ellenére is előfordulnak téves jelzések, melyek nem csak tetemes költséggel járó felesleges üzemkiesést és/vagy tűzoltósági vonulást okozhatnak, hanem hiteltelenné tehetik a rendszer jelzéseit a bent tartózkodók szemében.

 

Téves tűzjelzések okai és kezelésük

A téves tűzjelzések leggyakoribb okai a környezetben jelentkező zavarok: egy-egy adott tűzjellemzőhöz hasonló hatások (füstérzékelőknél a por, technológiai füst, gőz, kipufogó gázok, nagy légsebesség; hőérzékelőnél: magas vagy gyorsan emelkedő hőmérséklet; lángérzékelőnél: nyílt láng, hegesztés, sütés stb.).
Előfordul, hogy az érzékelő eszköz tönkremegy: saját, gyártási hiba következtében, az üzemi körülmények (por-, páratartalom, elektromágneses zavarforrás), vagy rongálás miatt.
A szennyeződés miatt bekövetkező téves tűzjelzés is gyakori ott, ahol nem megfelelő a karbantartás.
Szándékos riasztás esetén megkülönböztetünk jóindulatú és rosszindulatú riasztást, ezeket a kézi jelzésadó működtetésével indítják.

A téves tűzjelzések kezeléseket a felelős személynek fel kell jegyeznie: mikor, melyik érzékelő és miért jelzett, vagy ha nem derül ki egyértelműen, hogy mi okozta a jelzést, akkor a jelzés idején fennálló körülményeket is dokumentálni kell.

A téves jelzések elfogadható értékei általában normál, irodai környezetben telepített tűzjelző esetén 1 téves jelzés 100 érzékelőnként évente még elfogadható, míg ipari környezetben az 1/75 vagy 1/50 arány a gyakoribb.

A féléves és éves felülvizsgálatok előtt a szakképzett karbantartónak az üzemeltetési napló alapján ellenőriznie kell, hogy a felülvizsgálat napjától számított 1 éven belül hány téves jelzést regisztráltak 100 érzékelőnként, valamint, hogy az előző felülvizsgálat óta volt-e olyan érzékelő vagy kézi jelzésadó, melyről 2 vagy több alkalommal érkezett téves jelzés.

 

A tűzvédelmi felelős személy hatáskörébe tartozik a fent ismertetett gyakori okokból keletkező téves jelzések kezelése és kiküszöbölése:

• szerződött külső szervezetek által végzett munkák során keletkezett téves jelzések;

• a technológia előírások megsértéséből származó téves jelzések,

• a tűzjelző havi ellenőrzésekor a távfelügyelet értesítése hiányában keletkezett téves jelzések;

• a szándékosan okozott téves jelzések.

 

Az összes többi esetben a szakképzett tűzkarbantartó beavatkozására is szükség van a téves jelzések megszüntetésére. Olyan esetek is elképzelhetők, amikor az üzemeltetési előírások, körülmények nem módosíthatók, így a karbantartónak kell megoldást találnia a problémára. A karbantartó által elvégzett beavatkozás bizonyos esetekben tervmódosítást vagy tervezői jóváhagyást is igényelhetnek.