Indukciós hurokrendszer

Magyarországon a halláskárosultak aránya nagyjából 7-10 %-ra tehető. Az Esélyegyenlőségi Törvény keretében ma már egyre több közintézményben, vallási gyülekezetben, szórakozóhelyen kerül kiépítésre indukciós hallássegítő, vagy más néven indukciós hurokrendszer. Az eszköz a hallássérültek számára elősegíti a társadalomba való teljes körű integrálódást, a különféle társasági és közösségi rendezvényeken való részvételt, illetve a mindennapi feladatok önálló ellátásának megteremtését.

Akadálymentesítés és a vonatkozó törvények

Sok ember számára (és itt beleértjük a szakembereket is) az akadálymentesítés fogalma még mindig kimerül a mozgássérülteket segítő fizikai akadálymentesítésben. Ez gyakran nem jelent többet, mint hogy a középületeket rámpával, korláttal vagy kapaszkodóval látják el. Az akadálymentesítés azonban jóval több a fizikai környezet akadályainak megszüntetésénél, hiszen ahogy a fogyatékosság is többféle szempontból definiálható (orvosi, pszichológiai, pedagógiai, társadalmi, szociológiai), illetve többféle típusa is van a mozgásszervi fogyatékosságon kívül (látószervi, hallószervi, értelmi, halmozottan fogyatékos), úgy nem csupán egy lépcső jelenthet akadályt egy fogyatékkal élő ember számára. Ide sorolhatjuk az információs és kommunikációs korlátokat, tájékozódási vagy megközelítési problémákat, nehézségeket, de tágabb értelemben a társadalomba való beilleszkedés akadályait is.
Az akadálymentesítés tehát egy összefoglaló fogalom, melyet annak érdekében végzünk, hogy a fogyatékkal élők számára biztosítsuk azokat a körülményeket, melyek segítségével el tudják végezni a fogyatékosságukból fakadóan akadályoztatott tevékenységeiket. Így önálló életvitelt és a társadalmi életben való aktív részvételt lehet biztosítani számukra. Ennek jogi hátterét a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-a adja: „a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.
Az új Országos Fogyatékosügyi Program (2007-2013) 10/2006. (II. 16.) OGY határozatának mellékletében szereplő I. fejezet kimondja az esélyek kiegyenlítésének elvét, miszerint:
„A fogyatékos személyeket – a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjaiként – ugyanazok a jogok és kötelességek illetik meg, mint minden más állampolgárt. Ugyanakkor egy-egy feladat vagy cselekvés végrehajtásához, élethelyzetben való közreműködéshez – másképpen a jogok érvényesítéséhez – a testi funkciók és/vagy a testi struktúrák sérülése(i) miatt az esélyek kiegyenlítését szolgáló – másképpen a tevékenység akadályozottságát, a részvétel korlátozottságát megszüntető – intézkedésekre van szükség. Ezek a társadalmi akadályok és korlátok diszkriminációt és szociális kirekesztést eredményeznek. A Program az esélyek kiegyenlítésének elvére épül.”

Intézményi és személyi akadálymentesítés

Az intézményi akadálymentesítő eszközök fixen telepített és rögzített, több személy kiszolgálására alkalmas berendezéseket foglalnak magukba, míg a személyi akadálymentesítő eszközök mobil berendezéseket jelölnek, melyet csak egy személy használ, amit magánál tart illetve magával vihet bárhová.

Az akadálymentesítés típusai

Mint fentebb már említettük, az akadálymentesítés egy összefoglaló fogalom, így típusait az akadályoztatás típusai szerint csoportosíthatjuk. Eszerint ide sorolhatjuk az épületek különféle eszközökkel, például rámpákkal, mobil lépcsőfeljárókkal, emelőlapokkal, személyfelvonókkal, személyemelőkkel történő kiegészítését, melyekkel a mozgássérültek közlekedését biztosítják.

A látás-és hallássérültek számára az információs és kommunikációs akadálymentesítés (összefoglaló néven info-kommunikációs akadálymentesítés) a leglényegesebb, melynek fő elemei:
A látássérültek számára: fényjelzők telepítése és a hangos tájékoztatás biztosítása; a burkolati vezetősávok kialakítása; a lépcsőélek és a kapaszkodók oly módon történő megjelölése, hogy az elég feltűnő és kontrasztos legyen a gyengén látók számára is. A halláskárosultak számára: indukciós hurokrendszer kialakítása. Emellett ide sorolandó az internet és egyéb elektronikus közszolgáltatások használatának biztosítása is. Így oly módon kell kialakítani a megfelelő számítástechnikai és telekommunikációs rendszereket, hogy azokat a fogyatékossággal élő emberek is használhassák. Emellett a különféle információs rendszerek kialakításánál elengedhetetlen követelmény, hogy könnyen értelmezhető és szimbólumokkal kiegészített táblákkal hívják fel a figyelmet, valamint a betűkkel írt információs táblákon kívül Braille írással ellátottakat egyaránt elhelyezzenek.

Hallókészülékek jellemzői

Mint sok helyen, úgy a kommunikációs akadálymentesítő eszközök között is kezdi átvenni a digitális technológia az analóg eszközök helyét. A hagyományos hallókészülékek esetében a beépített mikrofon az erősítőhöz juttatja a hangot, ami a jelfeldolgozás után a hangszórón át a dobhártyához jut. Ez azonban csak akkor működik megfelelően, ha nincsenek zavaró háttérzajok, illetve a hang forrása a hallókészüléket viselő közelében helyezkedik el. Ellenkező esetben a hasznos hanginformációkon kívül a háttérzajok is felerősödnek, így nemcsak a természetes hangzástól van megfosztva a hallókészüléket viselő személy, hanem esetleg a beszédértéstől is.
Már az analóg hallókészülékek egy részében is megtalálható volt egy speciális áramkör, egy telefontekercs (T-coil), amelyet a telefonálás közben történő beszédérthetőség növelése céljából alkalmaztak. A telefontekercs a telefonkagyló hangszórójának elektromágneses jeleit induktív kapcsolattal fogadja. Az analóg hallókészülékeknél sajnos a készülék mikrofonja telefonálás közben is működött, ami kellemetlen gerjedéseket idézhetett elő.  A digitális jelfeldolgozású hallókészülékeknél ez a probléma már nem áll fenn, mert a mikrofon és a telefontekercs működése egymástól függetleníthető. A telefontekercs azonban nemcsak a hallássérültek telefonálását könnyíti meg, hanem közösségi helyiségekben is biztosítja számukra előadások, vagy koncertek meghallgatását. Egy ilyen helyszínen kiépített indukciós hurokrendszer a mágneses téren keresztül továbbítja a hangot a telefontekercses hallókészüléket viselő hallássérülthöz. Ebben az esetben a háttérzajok nem, csupán a tiszta beszédhang kerül felerősítésre, így a beszélő személytől távol, vagy zajos környezetben is biztosítható a jó beszédértés. Az indukciós hurok a telefontekerccsel ellátott hallókészülékek bármely típusánál (fül mögötti, fülbe helyezhető, hallójárati, mélyhallójárati) használható.

A telepített indukciós hurok és működése

Az indukciós hangerősítő rendszerek négy alkotóeleme:

• Hangforrás
• Indukciós hangerősítő
• Hurok
• Vevőegység

A rendszer működése során egy áramgenerátoros technológiájú indukciós hangerősítő segítségével elektromágneses mezőt hoznak létre a helyiségben körbevezetett hurok belsejében. A hurok által körbefogott térben tartózkodók hallókészülékének – vagyis a vevőegységnek – a tekercsében, amennyiben azt a megfelelő, T-állásba (azaz T-coil üzemmódba) kapcsolták, feszültség keletkezik. Ez a feszültség alakul át a beállításnak megfelelő erősségű hangokká. Az induktív hurok tulajdonképpen vezeték nélküli hangátvitelt biztosít.

Maga az induktív hurok az indukciós hangerősítőből kiinduló, majd ugyanoda visszatérő áramvezető fémszálakból kialakított vezetékhurkot jelent. Ezt a hurkot az akadálymentesítésre kerülő helyiség falai mentén körbe kell vezetni. A hurkot alkotó vezetéket lehet kábelcsatornába bújtatva a falra szerelni, a padlószőnyeg alá a földre fektetni, de a kábelvezetés történhet a mennyezetre, vagy az álmennyezet alá szerelve is. A legideálisabb a falra szerelt, nagyjából 1-1,5 méter magasságba történő elhelyezés, mert ezzel az ülő ember fülmagasságába kerül a vezeték.  Az indukciós hurkok elhelyezése és kialakítása minden esetben a helyiség adottságaitól, illetve esztétikai szempontoktól függ. A hurok elhelyezés tervezésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az indukciós hurok valamennyit kifelé is sugároz, így gondos tervezést igényel több, egymással szomszédos helyiségben (például tantermekben) elhelyezésre kerülő indukciós hurok kiépítése. Számolni kell azzal is, hogy a kialakítás helyének közelében levő nagy vasbeton szerkezetek leárnyékolhatják a jel terjedését.

Nem minden esetben szükséges az indukciós vezetékhurok végigvezetése a helyiség teljes kerületén. Van, amikor elegendő csak egy bizonyos rész elkerítése is. Ilyen például a templomok indukciós hurok kábelezése, ugyanis itt megfelelő megoldásnak bizonyul, ha csak a padsorok körül kerül kialakításra a hurok.

Egy előadóteremben történő alkalmazás esetén a hallókészülék T-állásának hátulütője, hogy a készülék ebben az esetben a hagyományos mikrofonos erősítést nem végzi el. Így míg az M-funkció (mikrofonos funkció) hátránya, hogy csak a közeli hangokat erősíti fel, addig a T-funkció csak a távoli hangokat. Ebben az esetben a hallókészüléket viselő személy ugyan jól érti a terem másik felében álló előadót, a közvetlen közelében lévő hangforrásokra viszont érzéketlen lesz. A problémára megoldást jelenthet a háromállású (M, T és M/T) hallókészülék használata.

Az indukciós hurok által felerősített és a hallókészülékbe bemenő jel forrása a mikrofontól kezdve a stúdió-, illetve színházi hangosító rendszerek jelein át sokféle lehet.

Az indukciós hurokrendszer típusai és kiépítése

A nagyothallók megsegítésére készült induktív hurkok elhelyezésére a különböző helyiségekben, épületekben, intézményekben kétféle lehetőség kínálkozik.

Telepített indukciós hurokrendszer

Ez rögzített, meghatározott helyen elhelyezett, általában a falon, vagy a padlón kiépített induktív hurkot jelent, ahol a mikrofon a beszélőnél kerül elhelyezésre (pénztárak, bankok, üvegfallal elválasztott ügyintéző helyiségek esetében a pultnál). Előnye, hogy nagy a hatótávolsága, az indukciós hurok mágneses terén belül bármennyi hallókészülék képes fogadni a jeleket. Csatlakoztatható már meglévő hangosító rendszerekhez, de akár riasztó-, vagy tűzjelző rendszerekhez is. Kialakításánál az egyetlen hátrány (amennyiben annak tekinthető), hogy megtervezéséhez és kivitelezéséhez szakember igénybevétele szükséges. Itt ugyanis már gondolni kell a hálózati tápellátás biztosítására, a kábelek megfelelő elhelyezésére és esztétikus burkolására, a jelterjedést befolyásoló tényezőkre stb.
Mivel a hallókészülékek alapból a hagyományos módon működnek (M állásba kapcsolva), így a telepített induktív hurkok meglétére az adott intézménynek valamilyen jelzéssel, vagy piktogrammal kell felhívni a figyelmet, ugyanis az eszközöket ilyenkor át kell állítani az indukciós jelek fogadására.

Mobil indukciós hurokrendszer

Ahol a vezetékes indukciós hurok kiépítése nem oldható meg, vagy túl költséges, esetleg csak 1-2 hallássérültre lehet számítani, ott megoldást jelenthet a hordozható indukciós hurok. A berendezések működése frekvenciamodulált rádióhullámok, illetve az ezeket használó adó-vevők segítségével történik. Egy adóból és egy vagy több vevőből állnak. Az adó a telepített induktív rendszer indukciós hangerősítőjéhez hasonlóan fogadja a hangforrás (pl. mikrofon) jelét, majd a jelfeldolgozást követően rádiós úton szétsugározza a hangjeleket a környezetébe. Az adó jeleit érzékelik a hallássérülteknek átadott vevőkészülékek, amik a hallássérültek nyakába akasztott személyi induktív hurkok segítségével továbbítják a hangjeleket a hallókészülékhez. Ezt a megoldást egy adott intézmény bármely pontján lehet használni. Működésük akkumulátorról történik.

Indukciós hallássegítő rendszerek alkalmazási helyei

Az indukciós hurkok létesítésére, alkalmazási területeire rendkívül sok mód nyílik akár magán-, akár közcélra kerülnek kiépítésre. A számos variáció közül az alábbiakban a legfontosabbakat említjük:

• Osztálytermek, előadótermek, konferenciatermek
• Színházak, mozik, stadionok, sportcsarnokok
• Tömegközlekedési eszközök (taxi, vonat, busz, hajó stb.), várótermek, busz- és vasútállomások, repülőterek stb.
• Templomok, vallási gyülekezeti termek
• Ügyfélszolgálatok, pénztárak, bankok, előcsarnokok, információs pontok
• Idősotthonok, kórházak
• Otthoni célra is használhatóak, mint pl. telefonálás, tévénézés, zenehallgatás stb.

Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018