A kapuautomatizálás alapvető funkciói számos módon bővíthetőek, a biztonság és kényelem is fokozható. Az alábbiakban bemutatjuk azokat az elemeket, amelyeket a leggyakrabban alkalmazunk az automata kapuk, sorompók és üvegajtók alap- vagy kiegészítő egységeként.
Elektronikus kapuvezérlés: A berendezés működési módjának, paramétereinek beállítására szolgál. A napjainkban alkalmazott vezérlések már általában mikroprocesszoros elektronikával rendelkeznek, így számos funkció beállítását lehet programozni. Valamennyi kiegészítő részegység a vezérléshez csatlakozik. Ezek között találunk bemeneti és kimeneti oldali kiegészítőket, tehát egyes elemek vezérlik a sorompót, másokat pedig maga a vezérlés irányít.
A kapuvezérlés beállítását szakembereink a helyi körülmények, a felhasználói igények és az alkalmazott kiegészítők figyelembevételével végzik el. Így például beállítható, hogy téves nyitás után adott idővel automatikusan visszazárja vagy a nyitási és zárási ciklus végén lassítsa a kaput. Biztonsági elemként a vezérlés tartalmaz nyomásérzékelést, ami 15 kg-nyi ellennyomásnál megfordítja a kapu mozgásirányát. A fejlettebb rendszereknél állítható ennek a nyomása is, továbbá a nyitási és zárási idő, a nyitó- és záróerő és számos más funkció.
Lebegő tolókapu vezérlése (Oktel Kft. székháza)
Szárnyas nyílókapu vezérlése (családi ház)
Automata üvegajtó vezérlése (Food-Monitor Kft.)
Sorompóvezérlés (Szekszárdi Kórház)
Infrasorompó (biztonsági fotocella):
Biztonsági feladata, hogy a kapu síkjában tartózkodó személyt vagy tárgyat érzékelje, így megelőzze a véletlen rácsukódást. Általános működési elve: az út bal és jobb oldalán egymással szemben elhelyezett részegységek (adó és vevő) közötti infrasugarat megszakítja az áthaladó vagy ott tartózkodó személy illetve gépjármű. Ez a jelzés megállítja a mozgásban lévő kaput vagy megfordítja a kapu mozgásirányát. Bizonyos esetekben tükrös működésű infrasorompót alkalmazunk: egy oldalon helyezkedik el az adó is és a vevő is, a másik oldalon egy prizmatükör biztosítja a kapcsolatot. Ilyen módon kevesebbe kerül a rendszer, de a hatótávolság is felére csökken. Előnye, hogy nem kell vezetékezni a földben.
Egysíkban mozgó automatikáknál (sorompó, üvegajtó, toló-, garázs és ipari kapu) az infrasorompó felszerelési helye a mozgás síkja előtt és/vagy mögött van. Egyirányú átjárás esetén elegendő lehet egy pár infrasorompó, amelyet a mozgás irányában kell elhelyezni. Tolókapuknál a fotocellapárt általában a kapuoszlopra szereljük fel, a szárnyaskapunál (amely köríves pályát ír le működés közben) viszont célszerű lehet egy további infrasorompó felszerelése belülre, a kapu nyitott szárnyai mögé. Így elkerülhető, hogy a nyitás idején bentről odaérkező gépjárműnek a kapuszárny nekiütközzön.
Az Oktel Kft. kapujának infrasorompója
Az Oktel Kft. a kaputechnikában általában egy-, ritkábban kétsugaras infrasorompókat alkalmaz. Ezek felszerelési magassága 40-50 cm, mivel az ez alatti szint rendszeresen szennyeződik az eső miatt felvert portól. Ipartelepeken, ahol nagyméretű teherautók, kamionok, traktorok közlekednek, szükséges lehet egy második infrasorompó-pár felszerelésére kb. 130 cm-es magasságban, amely kizárja, hogy a gépjármű alatt ‘átlásson’ az infrasugár.
Osztott üvegajtó egy kisáruházban, az infraadó kis pontnak látszik
Üvegajtók esetében az optimális felszerelési magasság 80-100 cm, rendszerint az ajtó profiljába szereljük. Az üvegajtók fokozott biztonsága érdekében más technológiával (hőérzékelés) működő jelenlétérzékelőt is használunk.
Induktív hurok: Elsősorban sorompóvezérlésre használjuk, feladata hasonló, mint az infrasorompó vezérlőfunkciója. A talajszint alá beépített mágneses hurok a felette elhaladó gépjármű fémtestét érzékeli, ennek hatására hozza működésbe a sorompót. Működési elve, hogy néhány menetből álló tekercs (hurok) nagytömegű fémtest (pl. gépjármű karosszériája) hatására elhangolódik. A hurokra nagyfrekvenciát kapcsolunk, és amikor elhangolódik a tekercs, a saját vezérlőáramköre kiad egy zárókontaktust. Ezt a kontaktust juttatjuk a sorompó vezérlésének a nyitó bemenetére. Telepítése egyszerű, ha az igény már a betonozás, aszfaltozás előtt felmerül, bár sajnos sokszor utólag kell beépíteni. Egy kb. 10 cm mély, a sorompó vonalával párhuzamos, attól 2 m-re fekvő téglalap alakú vájatot készítünk a sorompó előtt. A hosszabb oldalak lehetnek 2, 4, illetve 6 méteresek. Ebbe a horonyba helyezzük az 1-1,5 mm átmérőjű szigetelt rézhuzalt, 2-3-4 menetben.
Kapu távirányító: A kapukat leggyakrabban rádiós távirányítókkal működtetik. Természetesen ehhez szükség van egy vevőegységre is, amelyet lehetőség szerint a kapu vezérlőegységének dobozában helyezünk el. A rádiófrekvencián működő távirányítókból legalább a felhasználók számának megfelelő darabszámot szükséges rendelni. A kapu távirányító lehetővé teszi a berendezés távműködtetését 30-50-100 méter távolságból, akár gépkocsiból is, így minden más megoldásnál kényelmesebb. A távirányítók digitális kódolásúak, ami védelmet ad illetéktelen próbálkozások ellen. A rádiós távnyitók működése szoros összefüggésben van a berendezés elektronikus vezérlésének beállításával. Ha a terepviszonyok indokolják, a vevőegységet külön antennával egészítjük ki, hogy megnöveljük a távirányító hatótávolságát.
Európában az érvényes szabvány szerint a 433,92 MHz valamint a 868,35 MHz-es ISM sáv egy része van fenntartva az autóriasztók és az elektromos vezérlésű kapuk, sorompók távvezérlésére.
A 868 MHz-es távvezérlők adó- és vevőantennái a nagyobb frekvencia miatt kisebb méretűek, de maga a rendszer egyelőre drágább, mint a 433 MHz-es. A 868 MHz-es távirányítók még jóval kevésbé elterjedtek, ezért ebben a sávban még sokkal kisebb az idegen rendszerek okozta rádiós zavarás, interferencia.
A távirányító digitális kódsorozatot küld, a kiküldött kódsorozatoktól függően lehet egy- vagy többcsatornás is, jellemzően mindegyik csatornához külön nyomógombot alkalmazva. A többcsatornás távirányítók esetén egy távvezérlővel több különböző berendezés egymástól függetlenül vezérelhető (pl. személybejáró, gépkocsibejáró, garázskapu). Egy távirányító 8-60 bites lehet. A bitek száma a lehetséges kódok számát határozza meg (pl. egy 30 bites távirányítónak kb. egymilliárd kódvariációja lehetséges).
A távirányító lehet fixkódos vagy ugrókódos. A fix kódos távirányítóknál sok esetben 8 kapcsolót tartalmazó kapcsolósorral állíthatjuk be a távirányító kódját. Ez egy 8 bites kódnak felel meg, a lehetséges kódok száma 256. A fix kódos távirányító minden egyes gombnyomáskor ugyanazt a beállított kódsorozatot sugározza ki.
Az ugrókódos távirányítók – ellentétben a fix kódosakkal – nem ugyanazt a kódsorozatot sugározzák. Minden egyes gombnyomáskor egy az adó és a vevő által ismert algoritmus szerint változtatják a kisugárzott kódot. Az ugrókódos rendszerek előnye a fix kódossal szemben, hogy védelmet nyújt a kód lehallgatása ellen, ezáltal kiküszöböli a lehallgatott kód visszajátszásával előidézhető lopást vagy behatolást.
Korszerű megoldást nyújt a kapu-, sorompóvezérlés mobiltelefonnal való működtetése. Előnye, hogy nem szükséges távirányító, rádiós zavar nem okozhat véletlen kapunyitást, a GSM hálózaton történő működtetés miatt nincs a vezérlésnek távolsági korlátja.
A vezérlőegységnél egy GSM kapuvezérlő modul felszerelése szükséges. A vevőegység tárolja az előre beprogramozott telefonszámokat, és amikor ezek valamelyikéről érkezik hívás, relékimeneten keresztül működésbe hozza a kapuautomatikát. Sms-ben, laptopon vagy interneten keresztül lehet a jogosultak körét módosítani. A hívás teljesen költségmentes, hiszen a GSM kapuvezérlő a megcsörgetése után foglalt állapotba kapcsol majd bontja a hívást, így nem jön létre beszédkapcsolat, csupán hívószám-azonosításról van szó.
Ipari felhasználók esetén a ki-belépések naplózhatóak, a riportok akár GPRS hálózaton keresztül emailben is eljuthatnak a felhasználóhoz. Intézmények, társasházak számára előnyös megoldást jelent a belépéssel kapcsolatos folyamatos problémák kiküszöbölésére.
Érdekességként megjegyezzük, hogy ez az eszköz más funkciók vezérlését is lehetővé teszi, például: fűtés-, légkondicionáló-, kerti locsoló-, automata ablaknyitó rendszerekét. Ezekben az esetekben már nagyobb jelentősége van a fizikai távolság korlátlanságának.
Villogó lámpa: Figyelmezteti a járókelőket, hogy a kapu vagy sorompó nyílik és gépkocsi fog kihajtani rajta. Alkalmazását javasoljuk minden toló- és nyílókapu, sorompó esetén, de mindenképpen indokolt a használata forgalmas utcára nyíló kapuknál, társasházaknál.
Számos változata létezik a villogó jelzőlámpának, néhány példa az Oktel Kft. telepítései közül
Élvédő gumi: a kapuk és sorompók ütközési felületén húzódó gumiprofil alkalmazása azért ajánlott, mert az automatika mozgási síkjába került személyt vagy gépjárművet megóvja a fémszerelvény okozta sérüléstől. Fajtái: pneumatikus, optikai, kapacitív.
Egyéb passzív kiegészítő eszközök: az automatizáláshoz nem közvetlenül tartozó elemeket a hatékonyabb és biztonságosabb működés érdekében alkalmazzuk. Ilyen például az
- útfestés, amellyel az áthaladó forgalmat terelhetjük vagy a szárnyaskapu mozgási síkját jelezzük;
- a jelzőtábla, ami sebességcsökkentésre figyelmeztet;
- ‘fekvőrendőr’, ami sebességcsökkentésre kényszerít.
Bár az egyes kapunyitó rendszereknél említettük, fontosnak tartjuk hangsúlyozni itt is, hogy a motorok minden esetben önzárók, így külön zárszerkezetre nincs szükség. Minden automatikus nyitószerkezet fel van készítve arra, hogy áramszünet esetén kézzel is lehessen működtetni, persze csak az illetékesek számára.