Ablakmozgatás

Az automata ablakmozgatás kialakításának célja kettős.
Az egyik fő alkalmazási kör a tűz elleni védelem. Köztudomású, hogy a tűzesetek áldozatai többségében nem égési sérülést szenvednek el, hanem füstmérgezést. Ezért a füstelvezetés rendkívül fontos terület a tűzvédelemben, az automatikus ablakmozgatás éppen ezt segíti. Az ablakmozgatás vezérlése a tűzjelző központba beérkező jelzések alapján automatikusan történik. Az füstelvezető ablakmozgatással kapcsolatban követelmény, hogy az épületben keletkező tűz esetén bekövetkező áramszünet idején is működőképes legyen. A tűzjelző központ vezérlése minden esetben szünetmentes áramellátással (akkumulátorral) van kiegészítve, ezért megfelel ennek a kritériumnak. Bizonyos esetekben telepíthető hatósági engedéllyel rendelkező füstelvezető rendszer ott is, ahol nincs tűzjelző rendszer felszerelve.

Az ablakmozgatás automatizálásának a másik fő igényét a magasan, nehezen hozzáférhető helyen levő ablakok szellőztetés céljából történő nyitása-zárása jelenti, ez a komfort szellőztetés. Az automatika hasonló elven működik, mint a füstelvezető ablaknál, azzal a különbséggel, hogy nem a tűzjelző rendszer vezérli a működését.

Az automata füstelvezető ablak komfort szellőztetésre való használata TILOS!

A füstelvezető ablak a tűzjelző rendszer része, ezért az automatikus vezérlés mellett csak illetékes személy kezelheti, ezért alkalmazunk kulcsos kapcsolót vagy a kapcsolót védett helyen helyezzük el.

Ablakmozgató motorok

A legtöbb ablakmozgató motor keskeny, kisméretű szerkezet, amelyet könnyen és esztétikusan lehet az ablakkeretre szerelni. A bonyolultabb szerkezetek pl. tetőkupolák mozgatásához teljesítményben és méretben is nagyobb motorok szükségesek. Az ezen a képen látható motorok lineáris hajtókarúak, amelyek egyenes vonalban tolják ki vagy be az ablakot.

A jobb oldali képen a láncos ablakmozgató motor látható, amelynek a tolókara láncszemekből áll. Persze itt nem a hagyományos ovális láncszemekből álló, hanem inkább a bicikliláncra emlékeztető láncra kell gondolni. Alapállapotban felcsévélve a motorházon belül helyezkedik el, működés közben a láncszemek összekapcsolódása révén merevvé egyenesedik.

A lineáris és a láncos ablakmozgató motor mellett létezik csuklókaros mozgató, illetve a lineárishoz is alkalmazható csuklós átalakító adapter, amely áttételen keresztül mozgatja az ablakot.

Speciális automata ablakmozgatás

Függőleges (homlokzati) és dőlt síkú (tetőtéri) ablakok esetén egyedileg kell megtervezni az ablakmozgatást. Az automata ablaknyitó berendezéseknek számos típusa létezik, mind a befelé, mind a kifelé nyíló ablakok mozgatására. A bukó, a felnyíló és az oldalt nyíló ablakokra egyaránt találhatunk megbízhatóan működő megoldásokat. A függőleges ablakot lehet befelé buktatni vagy kifelé tolni. Ha az ablak súlypontja lent van, azon támaszkodik, akkor ezek a mozdulatok nem kívánnak nagy erőt. Az ablakmozgató motor kis helyet foglal, nem csúfítja el az ablak környezetét, de ügyelni kell a megfelelő rögzítésre. A motorok és a végállás kapcsolók szakszerű beállítása fontos szempont. Ha a beállítás pontatlan, úgy az nemcsak az ablakot teheti tönkre, hanem a motort magát is. Egyes motorok rendelkeznek nyomatékfigyelő végállás érzékelővel.
Az Oktel Kft. gyakorlatában előfordult olyan eset is, amikor az ablak elhelyezkedése és egyéb körülmények miatt nem alkalmazhattuk a szokásos megoldások egyikét sem. Itt elektromágneses rögzítést (síkmágnest) építettünk az ablakba, amely normál körülmények között állandóan zárt állapotban van. Ha a tűzjelző rendszer áramtalanít, úgy az elektromágnes elengedi az ablakot. A biztos nyitást hidraulikus kar segíti elő, amely egyben az ablaknyitás lassításával a csapódás ellen is védelmet nyújt.

Néhány példa a tolókarral szabályozott ablaknyitás megvalósításáról: üvegházak szellőztetése, tetőtéri és homlokzati ablakmozgatás.

Nagyobb energia szükséges azoknál a függőleges ablakoknál, amelyeknek az alját vagy oldalát kell mozdítani, valamint a bizonyos dőlésszögű (akár vízszintes) ablakoknál, amelyeket felfelé kell emelni. Számításba kell venni az ablakon esetlegesen összegyűlő hótömeget is. Ez már akkora igénybevétel, hogy fogasléces motor szükséges az ablakmozgatáshoz. Sajnos, ez fizikailag is nagyobb helyet foglal a belső térben, ami esztétikai problémákat is okozhat. A tervezéskor nemcsak a motor teljesítményét és a fogasléc helyigényét kell figyelembe venni, hanem az ablak szélességét is.
Léteznek továbbá elektrohidraulikus meghajtások is, ezek nagyobb teljesítményűek és több motort lehet velük szinkronizálni. Akkor van szükség szinkronműködésű motorokra, amikor az ablaktáblát a mérete miatt nem tudja egy motor megmozgatni csavarodás, görbülés nélkül. Az Oktel Kft. a hidraulikus hajtóművű ablakmozgatókat részesíti előnyben, melyek előnyeiről a bevezetőben bővebben írtunk.
Széles ablakoknál két vagy több mozgatóelemre is szükség van. Ilyenkor vagy
– két motort szerelünk fel, amelyeket természetesen szinkronizálni kell, az abszolút pontos együttmozgás érdekében, különben megcsavarodik az ablak;
– tandem-motort szerelünk fel, amely egy motort, de két vagy több erőátvivő kart tartalmaz.

Minden jog fenntartva. Copyright © Oktel Kft. 1998-2018